ALKOTMÁNY

Társadalmi szerződés – A Magyar Nemzet Szabadság Alkotmánya – szemelvények röviden

A teljes szöveg lejjebb olvasható

Az új korszak szellemiségének megfelelő szabályrendszer, mely a Természet Egyetemes Törvényének rendeli alá az emberi élet minden vonatkozását, a múlt avulhatatlan értékeinek megtartása mellett a jövő kihívásait figyelembe véve, biztosítja a méltó emberi életet.

A szabályrendszer garantálja a zsarnoki, alkotmányellenes, népellenes események megelőzését, ezek kapcsán a végrehajtható vétójogot, ellenállási jogot.

Békés átmenettel biztosítja egy szabad, boldog és harmonikus élet lehetőségét a Magyar Nemzet tagjai számára, de kiemeli az emberek egyéni felelősségét minden téren.

A Szakrális Magyarország államformája pánarchia, vagyis az egyetemes ősrend uralma, melyben az emberek magas fokú döntési szabadsággal bírnak, jogok és kötelezettségek arányosak, és senki nem juthat korlátlan túlhatalomhoz.

Érdemeken alapuló kettős királyság: a szakrális-spirituális vezető mindig nő – királynő/államfő, a világi-szellemi vezető pedig férfi – király/miniszterelnök.

A SzMo államrendje a többszörös hatalommegosztás elvén nyugszik.

A Szakrális Magyarország mindenkor független, önálló államalakulat, politikailag és katonailag semleges, államunk területén politikai pártok nem működhetnek.

Az államunk területén fekvő összes föld, a levegő, a frekvenciák, a vizek, bányák és egyéb jószágok, melyek a Természet adományai, a Világ Koronája, illetve a Magyar Szent Korona elidegeníthetetlen tulajdonát képezik.

Minden állampolgárnak joga van a szabad gyülekezéshez, hiteles információkhoz és a cenzúra nélküli véleménynyilvánításhoz (amennyiben mások jogait nem sérti).

Magyarország hivatalos pénzneme a magyar korona, NS (nemzetközi sztenderd) alapú állandó értékű, fizikai, de nem fém alapú pénz, amely nem virtualizálható és nem kamatoztatható! Kibocsátója a Magyar Királyi Bank, amely független minden idegen hatalomtól, külföldi pénzintézettől. Az NS célja, hogy a természeti értékeket és az Emberek Istentől kapott életerejét, idejét és alkotóerejét nemzetközileg is egyenlő értékeléssel tegye meg a gazdasági csereérték alapjául.

Legfőbb értékmérő a Teljes és Tökéletes Élet Indexe – T.T.É.I..

A választójog és képviselői feladatra választhatóság vizsgához kötött, az igazságszolgáltatáshoz pedig minden embernek egyenlő jogot biztosít.

Honvédelem: a SzMo sorkatonai és hivatásos állományú hadsereget tart fenn, 18 éves kortól minden férfi állampolgár 1 év sorkatonai szolgálatra köteles.

Gazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás: a szabályozás gátat vet minden korlátlan magánönzésnek, nem engedi a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és minden anonim jellegű gazdasági egyéb társaság működését. A génmódosított vagy ilyen tartalmú élelmiszerek előállítása, forgalmazása élet elleni bűncselekménynek minősül, tehát tilos.

Oktatás: Államunk jogot és lehetőséget biztosít a tanuláshoz mindenki számára. Az oktatás-nevelés rendszere nem lehet uniformizált, az egyéni képességek fejlesztése a cél. Szervezett oktatásban nem kötelező a részvétel,  de mindemellett közfinanszírozással elérhető mindenki számára a legmagasabb szintű tudás.

Egészségügy: Államunkban az egészségügy kiemelten hangsúlyos terület. Az egészséggel való önrendelkezés emberi alapjog, ebben sem az állam sem más által senki nem korlátozható. Az orvosi alapellátás mindenki számára ingyenes, hangsúly a betegség megelőzésen van. A gyógyításban elsődlegesen a természetes, holisztikus szemléleten alapuló eljárásokat kell alkalmazni, invazív beavatkozások csak egészen súlyos, indokolt esetekben elfogadhatók.

Akik félelemkeltéssel, zsarolással, kirekesztéssel vesznek rá embereket bármilyen gyógymódra, Élet elleni bűncselekményt követnek el, és aszerint büntetendők. Államunkban nem engedélyezhető egyetlen olyan egészségügyi beavatkozás sem, amely az emberi Élet szentségét háborítaná, genetikai rendszerébe művileg beavatkozva azt megmásítaná.

Szociális és családügy: A Szakrális Magyarország államalakulata megkérdőjelezhetetlenül szociális, családcentrikus és gondoskodó. Számtalan módon támogatja az elesetteket és rászorulókat, senki nem éhezhet, fázhat és nem lehet fedél nélkül.

Mezőgazdaság, élelmiszer termelés, vízgazdálkodás: Élelmiszer termelésben csak a természetes, műtrágyázás mentes, GMO mentes, toxikus adalékmentes termelés és termékek fogadhatók el.

Tilos az állatok sanyargatása, az életükbe durván beavatkozó nagyüzemi tartásuk.

Védjük, óvjuk a természeti értékeket, fák, erdők védelme, vizek tisztasága kiemelten fontos feladat.

Média: egyetlen médium sem adhat teret rossz indulatú, karakterromboló tevékenységnek, az emberek megfélemlítésének, riogatásának, alaptalan hírek terjesztésének. A médiában a hírhamisítás és a rémhírterjesztés szigorúan büntetendő.

A MAGYAR NEMZET SZABADSÁG ALKOTMÁNYA

ELSŐ RÉSZ – ALAPVETÉSEK

I.SZAKASZ

A MAGYAR NEMZET SZABADSÁG ALKOTMÁNYÁNAK CÉLJA

1.

Tanulván mindabból a balsorsból, amely istentelenségeink okán Nemzetünket sújtotta, Istentől rendelt jogunkkal élve, Magyar Nemzetünk számára együttes és önkéntes elhatározással az egyetemes szakrális lételvek teljességének figyelembevételével, olyan közös együttélési szabályrendszer lefektetése, amely társadalmunk minden tagja számára szabadságot, egészséget, biztonságot és a boldogság lehetőségét biztosítja.

2.

Olyan alapvető, a múlt avulhatatlan értékeit figyelembe vevő, ugyanakkor jövőbe mutató társadalmi szerződés megalkotása, amelyben az Ember a Természettel Harmóniában kiteljesítheti alkotóerejét és Istentől származó szabadságjogait.

3.

Az eljövendő nemzedékek számára flórákban és faunákban dús, tiszta, egészséges környezet, élhető, alkotásra alkalmas, bővelkedő életfeltételek biztosítása.

4.

Az Emberi Élet és a fejlődés valós szükségleteit figyelembe vevő közös együttélési szabályrendszer lefektetése, amely az Egyetemes Életet és a Természeti Értékeket fokozott körültekintéssel és alázattal kezeli, és velük összhangban valósítja meg a méltó emberi létet.

5.

Jelen Alkotmány kiemelt célja a Magyar Nemzet számára biztosítani a nemzeti önazonosságának megfelelő fejlődési, és a sajátos magyar néplélekhez illeszkedő magas rendű emberi minőség kibontakozásának és megélésének lehetőségét, valamint felbecsülhetetlen értékű ősi kulturális örökségének, rovásírásának és nyelvének ápolását, megőrzését.

6.

Olyan Magyar Nemzeti alkotmány létrehozása, amellyel a Magyar Nemzet számára pontosan definiált feltételekhez kötötten garantálja a zsarnoki, alkotmányellenes, népellenes események, helyzetek, aktusok kapcsán a végrehajtható vétójogot és ellenállási jogot.

I.SZAKASZ

A MAGYAR NEMZET SZABADSÁG ALKOTMÁNYÁNAK FOGANATOSÍTÁSA

A Magyar Nemzet jeles tagjai, társadalmi szervezetek vezetői Istentől eredő jogukkal élve közös igyekezettel létrehozzák a Magyar Nemzet Első Írott Alkotmányát, és az általuk véglegesített szöveget a jelenlévők 4/5-ös többségének egyetértésével elfogadják.

Az általuk jóváhagyott Alkotmány szövegét a magyar Emberekkel minden lehetséges fórumon a legszélesebb körben megismertetik, és adandó alkalommal népszavazásra bocsájtják.

Elfogadását követően a létrehozott új állam az alkotmányban kifejtett kiválasztási elveknek megfelelően kijelöli saját vezetőségét és képviseletét, amely átveszi az újonnan létrehívott állam irányítását.

Kialakítja saját igazgatási rendszerét, felhasználva a már működő államigazgatás eszköztárát.

Ezen aktusokkal békés átmenetet biztosítva, igazságosságon, bölcsességen és méltányosságon nyugvó új, de – a kommunista diktatúra és a kapitalista elnyomás államalakulatait kivéve – minden korábbi Magyar Királyi és Törzsi, ősi Magyar-Hun-Szkíta államalakulattal jogfolytonos szakrális államot alapítanak, amely az elkövetkező idők hosszú sorára biztosítja a Magyar Nemzet számára a békességet, biztonságot és a Természet-analóg fejlődés lehetőségét.

MÁSODIK RÉSZ

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, TÁRSADALMUNK JAVÁRA ÉS BOLDOGULÁSÁRA AZ ALÁBBIAK SZERINT FOGALMAZZUK MEG SZABADSÁG ALKOTMÁNYUNKAT

I.SZAKASZ

ÁLTALÁNOS AKARAT KINYILVÁNÍTÁSOK

1.

Mi, a Magyar Nemzet sarjai, akik őseink szellemét tovább éltetvén, szabad, szuverén Emberekként, emberi társadalom tagjaiként, akarati egységben, józan elhatározásunkból eredően, az Egyetemes Élet iránti felelősségtudatunktól vezérelve, Istentől származó eredendő jogainkkal élve, közösen úgy határoztunk, hogy visszatérünk avulhatatlan értékeinkhez, hagyatékainkhoz, ősi fejlett állam berendezkedésünkhöz és jogrendünkhöz, hogy ebből kiindulva egy korszerű, Életközpontú, minden ízében Természet-analóg, modern, haladó, tudás alapú, az Ember eredendő szabadságjogait biztosító államot hozzunk létre.

2.

A, Kijelentjük, hogy országunkat Szakrális Magyar Őskirályságnak (Sacra Hungarorum Archiregnum) röviden Szakrális Magyarországnak nevezzük, amely a mindenkori Magyar Királyság, a Magyar-Hun Törzsszövetség, valamint a Magyar-Hun-Szkíta Őskirályság jogutóda, Nagyboldogasszony országa.

B, A Szakrális Magyarország politikailag neutrális, független, önálló államalakulat.

Az ország jelképei:

• Nemzeti zászló, amelyen fentről lefelé három egyenlő sávban piros, fehér, zöld szín helyezkedik el.
• A Szent Tiara és a Magyar Szent Korona
• A közösen elfogadott országcímer

C, A Szakrális Magyarország elutasít minden háborút vagy kényszerítést, mint a nemzetek közötti viták eszközét, de fenntartja a hatékony önvédelem jogát.

3.

A, Kijelentjük, hogy országunk állam berendezkedése érdemeken alapuló kettős királyság (meritokratikus duális királyság).

A Magyar Királyi hatalmat, rangot, címet mindenkor egy nő és egy férfi birtokolhatja.

A szakrális-spirituális vezető minden körülmények között nő, a világi-szellemi vezető pedig férfi. Mindenkori joguk és kötelességük a Magyar Nemzet szellemi-lelki és anyagi jóllétének garantálása, valamint nemzetközi megjelenítése.

A Magyar Királyi rang kiemelkedő személyes érdemek alapján, a Magyar Nemzet tagjai által adományozható.

A mindenkori Magyar Királyoknak joguk van utódaik kiválasztására, kinevelésére és a nemzet felé ajánlást tenni, ámde a nemzet nem köteles elfogadni, amennyiben jobb választási lehetőségük adódik.

B, A Szakrális Magyarország államformája pánarchia, azaz az isteni, természetes egyetemes ősrend uralma, amely a Nép és az egyes emberek számára magas fokú döntési szabadságot, rendet, békességet és általános népjóllétet jelent.

A pánarchia deista létforma, a meritokratikus demokrácia kifinomult magas foka, amelyben a Magyar Királyok, valamint a Nemesek hatalma, és a Népfelség Istentől származó, Alkotmányba foglalt jogai egyszerre, egy időben, egymást egyensúlyban tartva valósulnak meg.

A Rend és rendezettség szakrális természetű. Tartósan akkor maradhat fenn egy társadalomban, ha a vezetők és vezetettek egymásra ható, alkotmányban rögzített jogai harmonikus, kölcsönösen segítő viszonyban vannak egymással.

A pánarchia államformában az Emberekre háruló jogok és kötelezettségek arányosak, és senki – sem a Magyar Királynő, sem a Magyar Király, sem az állam, sem az egyén – nem juthat korlátlan túlhatalomhoz.

A pánarchia államforma biztosítja a jók és tehetségesek számára a kibontakozás lehetőségét, ugyanakkor gátat szab az alantas törekvéseknek, a korlátlan versenynek és a magánönzésnek.

4.

A, Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország az Igaz Emberek Országa, amely avulhatatlan szellemi-lelki-erkölcsi normákat vall magáénak, és az Egyetemes Szent Szellem Élet Törvényei, valamint a Szkíta jogrend alapján rendezzük be államalkotó Nemzetünk és Népünk életét.

B, Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország az Élet Szentségét tartja elsődlegesnek és ennek megfelelően a tudomány és technológia vívmányait is az Egyetemes Élet Szakrális Teljességének, valamint a Természet Háboríthatatlan Harmóniájának rendeljük alá.

C, Kijelentjük és valljuk, hogy a Természetnek, a Földnek joga van a háborítatlanságához, ezért emberi létünket úgy rendezzük be, hogy ambícióinkkal, létformánkkal a lehető legkevésbé sértsük e jogában.

D, Kijelentjük, hogy fentiek szellemében elutasítunk minden olyan törekvést, amely az Isten fennhatalma alá tartozó entitásokra és javakra; az Űrre, a Bolygókra, a Térre, a Levegőre, a Frekvenciákra, a Napfényre, a Vizekre, a Földre és a Föld méhében fekvő kincsekre, az erdőkre vagy bármely természeti erőforrásra tulajdonjogot formál. Az ember csak azt tudhatja magáénak, amit az ember alkot, ő hoz létre. A Természet előzőekben felsorolt adományait hálatelt szívvel, minden ember a szükséges és elégséges mértékben arányosan birtokolhatja, de nem adhatja, veheti, nem halmozhatja fel, nem sajátíthatja ki.

E, Az államunk területén fekvő összes föld, a felettünk elhelyezkedő tér, a levegő, a frekvenciák, a vizek, bányák, és egyéb jószágok, melyek a Természet adományai a Világ Koronája, és a Magyar Szent Korona tulajdonát képezik.

F, Kijelentjük, hogy államunkban honpolgárainknak és állampolgárainknak joga van a szabadsághoz, önrendelkezéshez, az egészséghez, a jogbiztonsághoz, a magántulajdonhoz, a birtokjoghoz, az örökléshez, a szabad vállalkozáshoz, az alkotáshoz és a sokrétű tudás megszerzéséhez.

G, Kijelentjük, hogy honpolgárainknak és állampolgárainknak mások alkotmányos jogainak csorbítása nélkül joga van a szabad gyülekezéshez, a hiteles információkhoz, az információbiztonsághoz és a cenzúra nélküli vélemény-nyilvánításhoz.

H, Államunk minden honpolgárát és állampolgárát megilleti az ártatlanság vélelméhez, a jó hírnévhez, a nyugalomhoz és az adatbiztonsághoz való jog. Ezért senkit nem szabad kétséget kizáró konkrétumok hiányában gyanúba keverni, megvádolni, zaklatni vagy megfigyelni.

5.

Kijelentjük, hogy hitet teszünk a Gergely naptár szerinti kétezer-huszadik év május hónap harmincegyedik napján kihirdetett Egyetemes Szent Szellem Élet Kánonja mellett, és új világkorszakot nyitó időszámításunkat is innen eredeztetjük. Ezért a Szent Szellem Világkorszaka első napjának a Gergely naptár szerinti kétezer-huszadik év június elsejét tekintjük, amely egyben az új, a Szent Szellem Világkorszak első évének első napja.

A Szakrális Magyarország államalakulata földrajzilag Európában a Kárpát-medencében és Pannónia térségében helyezkedik el.

7.

Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország politikailag és katonailag semleges.

Rendre, egyszerűségre, békességre törekszik, és elsősorban a Magyar Nemzetközösségbe tartozókkal vállal akarati és sorsközösséget, de minden Néppel és Nemzettel baráti együttműködésre kész.

Külkapcsolataiban a kölcsönös méltányosság elveinek megfelelő kompromisszumokra törekszik, integritásának egyértelmű fenntartásával.

Kijelentjük, hogy államunk minden olyan nemzetközi kezdeményezéshez, szerződéshez csatlakozik, amely félreérthetetlenül a világbékét, valamint a Természet javát szolgálja, az igazságosság, a méltányosság, a tisztesség talaján nyugszik, egyértelműen előremutató és az emberiség közös javát és a közjót szolgálja.

A, A Szakrális Magyarország és a Magyar Nemzetközösség hivatalos nyelve a magyar.

Hivatalos írásmódja a magyar rovásírás, valamint a latin ABC.

B, A magyar nyelv és a magyar rovásírás minden módon oltalmazandó nemzeti kincsünk.

9.

A, A Szakrális Magyarország hivatalos pénzneme a magyar korona, amelynek kibocsátója a Magyar Királyi Bank, amely független minden idegen hatalomtól, külföldi pénzintézettől.

B, A magyar korona fizikai, NS (nemzetközi sztenderd) alapú állandó értékű, de nem fém alapú pénz, amely nem virtualizálható és nem kamatoztatható.

Az NS célja, hogy a természeti értékeket és az Emberek Istentől kapott életerejét, idejét és alkotóerejét nemzetközileg is egyenlő értékeléssel tegye meg a gazdasági csereérték alapjául.

10.

A, A Szakrális Magyarország a Magyar Nemzetközösség első alapítótagja.

A Magyar Nemzetközösség Nagyboldogasszonyunktól, a felkent Világ  Királynőjétől származó Világalkotmánnyal bíró olyan létező Szakrális Szellemi Birodalom, amely tértől, időtől független, hazugságoktól megszabadult és igazságok által felszabadult szellemi élettér, morálisan magasrendű tudatközösség, amely a világ bármely Népe számára örömmel követhető erkölcsi etalon.

Olyan földi és azon túli eszményi birodalom, amely nem tör más emberek, társaságok, Nemzetek javai ellen vagy gazdasági haszonra, politikai, vallási befolyásra, amelyhez minden tisztességes, felelősségteljes ember, állam vagy bármilyen közösség önként csatlakozhat.

A Magyar Nemzetközösség tagjai számára szilárd szellemi-, lelki-, erkölcsi alapokat, tisztességes rendezőelveket biztosít.

B, A Szakrális Magyarország és a Magyar Nemzetközösség legfőbb értékmérője a Teljes és Tökéletes Élet Indexe vagyis a T.T.É.I..

11.

A, A Szakrális Magyarország legfontosabb szempontja lakosságának szabadsága, biztonsága, jólléte, boldogulása és boldogsága.

Ezért elutasít és adott helyzetben büntet minden olyan törekvést, amely bármilyen formában a gazdasági eredményektől, termelékenységtől tenné függővé az állam vagy honpolgárainak és állampolgárainak megítélését vagy bármilyen besorolását.

B, A Szakrális Magyarország nemzetközi vonatkozásban is elutasít minden olyan aktust, amely az államot és annak lakosságát olyan kritériumrendszer alapján mérné, amely nem összeegyeztethető saját értékrendjével, és másrészről ez hátrányos megkülönböztetést idézhetne elő.

12.

A, A Szakrális Magyarország morális, szakrális-szellemi lételveiből fakadóan elutasít minden kizsákmányolásra, szolgaságba taszításra, szabadság korlátozására, monopolizálásra, valamint korlátlan magánönzésre irányuló törekvést.

B, Kötelességszerűen – nemzetközi téren is – felszólal mindennemű igazságtalanság, bűncselekmény és becstelenség ellen.

C, A Szakrális Magyarország stabil morális, erkölcsi és tudományos sztenderdeket állít fel, tart fenn, amelyek az állam lakossága, valamint más Nemzetek feltétlen bizalmára és a megbízhatóságra adnak okot.

D, A Szakrális Magyarország a legszigorúbb minőségi elvárásokat támasztja az egészségügy, ipar és kereskedelem, valamint a szolgáltatóipar területén működőkkel szemben.

13.

A, A Szakrális Magyarország a jogok és kötelességek terén egyensúlyt tart, ezért elvi és gyakorlati szinten is elvárja honpolgáraitól, állampolgáraitól, minden lakosától, hogy felelősségteljesen, legjobb képességeiknek megfelelően járuljanak hozzá a közösség szellemi és anyagi boldogulásához.

B, A Szakrális Magyarország elvárja honpolgáraitól és állampolgáraitól, hogy mindenkor békességet keresve, a legjobb segítő szándékkal, figyelmesen forduljanak egymáshoz.

14.

A, A Szakrális Magyarország minden külső és belső veszélyhelyzet és természeti katasztrófák esetén kötelezően elvárja minden tizenhatodik évét betöltött állampolgárától a Nemzet, a Nép és a haza védelmét, amelyre kötelező jelleggel képzést kap.

B, A Szakrális Magyarország kötelezően elvárja minden tizenhatodik évét betöltött állampolgárától alkotmányunk aktív védelmét.

15.

A, A Szakrális Magyarország minden állampolgára számára biztosítja a jogos önvédelemhez való arányosan használandó jogot és tudást.

B, A Szakrális Magyarország az Alaptörvényben jól definiált feltételekhez kötötten honpolgárai számára biztosítja a szabad fegyverviselést.

16.

Minden embernek és minden Népnek, Nemzetnek eredendő, Istentől rendelt jogai és kötelességei vannak.

A jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak.

Az emberek felelősségtudatukkal és felelősségvállalásukkal, valamint tudásukkal és tájékozottságukkal arányosan gyakorolhatják társadalmi jogaikat és kötelezettségeiket.

17.

Kijelentjük és valljuk, hogy minden embernek és Népnek, Nemzetnek elidegeníthetetlen Istentől származó joga van a szabadsághoz, önrendelkezéshez, egészséghez, megélhetéshez, boldogsághoz és a háborítatlansághoz.

18.

A, Kijelentjük és valljuk, hogy egyetlen ember, Nép, Nemzet vagy szervezet sem kapott olyan többletjogot a Teremtőtől, amellyel más emberek, Népek, Nemzetek, egyéb Élőlények felett önhatalmúlag uralkodhasson vagy békéjüket, szabadságukat, testi-lelki épségüket, egészségüket, józanságukat vagy önállóságukat elvehetné, befolyásolhatná, korlátozhatná és háboríthatná.

Ezért a felsoroltakra irányuló törekvéseket mélyen elítéljük, és adott esetekben szankcionáljuk.

B, Gazdasági-, pénzügyi szervezetek és lobbisták, többségi társadalmi felhatalmazás birtokában sem gyakorolhatnak politikai, társadalmi befolyást. Minden ilyen jellegű kísérletért az adott szervezet vezetője szigorúan büntetendő.

19.

A Szakrális Magyarország lakossága békés együttélésre törekszik a felségterületén élő kisebbségekkel, azonban csak olyan kisebbségek számára biztosít egyenlő társadalmi jogokat, amelyek a befogadó társadalommal új, konszenzusos együttélési szerződést kötöttek.

20.

A, A bevándorlók tömeges bevándorlás esetén sem számítanak nemzetiségnek. Vallási, kulturális hagyományaikat kizárólag befogadó Nemzetünk értékrendjének zavarása, befolyásolása nélkül gyakorolhatják. Erőforrásainkra semmilyen címen nem tarthatnak igényt.

B, Kisebbségek tagjaival, letelepedési engedélyt kapott bevándoroltakkal kapcsolatban nem szabad általánosító megjegyzéseket tenni, továbbá semmiféle előnyös vagy hátrányos megkülönböztetésben részesíteni. Mindenkit személyes értékei és viselkedése alapján kell megítélni.

I.SZAKASZ

ÁLLAM BERENDEZKEDÉS

1.

A Szakrális Magyarország államrendje a szakrális királyi hatalom, a parlamenti világi hatalom és a népbíróság/ok által gyakorolt direkt emberi néphatalom együttesén nyugszik.

E három pillér a Harmónia elvének megfelelően, egymással szinergiában működik.

2.

A, Szakrális Magyarország államrendje a többszörös hatalommegosztás elvén nyugszik, melynek fő elemei a következők:

–   A Magyar Királynő és a Magyar Király, mint szuverén hatalomgyakorlók.

–  Az Országgyűlés Felső Háza:

• a Magyar Királynő és a hét fős Szakrális Tanács
• a Magyar Király és a hét fős Világi Tanács
• a huszonegy fős, nemesekből álló Magyar Bölcsek Tanácsa

–  Az Országgyűlés Alsó Háza:

• Nép által választott népképviselők
• Civilszervezetek képviselői
• Szakszervezetek képviselői
• Kisebbségi Önkormányzatok vezetői
• Diák Önkormányzatok vezetői

–  Az önkéntesekből választott Országos és Helyi Népbíróságok.

• a 77 nőből és 77 férfiból álló Országos Népbíróság
• a helyi önkormányzatok és járásbíróságok mellett működő Népbíróságok

B, A Magyar Királynő legszentebb kötelessége az igazságosság, békesség szavatolása, és a Magyar Nemzet szellemi-lelki jóllétének, valamint elégedettségének biztosítása. Ezért a Magyar Nemzettel kölcsönösen kötelesek folyamatosan kommunikálni, együttműködni és egymást minden módon védelmezni.

A Magyar Király legszentebb kötelessége a Magyar Nemzet erejének, külső-belső biztonságának és méltó életkörülményeinek, gyarapodásának szavatolása. A Magyar Nemzet céljainak elérése érdekében kölcsönösen kötelesek egymással kommunikálni, együttműködni, és egymást minden módon védelmezni.

C, A rend és a biztonság érdekében a hatalomgyakorlás és ellenőrzés rendszere a következőképpen működik:

• A Magyar Királynő és a Szakrális Tanács ellenőrzi a Magyar Királyt és a Világi Tanácsot.
• A Magyar Király és a Világi Tanács ellenőrzi a hadsereget, gazdaságot és a termelést.
• A Bölcsek Tanácsa ellenőrzi a Magyar Királynőt és a Szakrális Tanácsot.
• A Magyar Királynő, a Szakrális Tanács és az Országos Népbíróság együttesen ellenőrzi a Bölcsek Tanácsát.
• Az Országgyűlés- és a hivatásos Bírói Testület tagjait ellenőrzi az Országos Népbíróság.
• A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt együttesen ellenőrzi az Országgyűlés és az Országos Népbíróság.
• A Népbíróságokat ellenőrzi a Nép.
• A Nép Isten adta jogával élve megalkotja és elfogadja közös társadalmi együttélési szerződését, más néven az Alkotmányát.
• Az Alkotmány ellenőrzi a Népet és irányít minden embert a Szakrális Magyarország felségterületén.

D, A Magyar Nemzet a Nép jogait országgyűlési küldöttek és népbírósági választottak útján gyakorolja.

E, Alkotmányunkkal felhívjuk a Parlament Házait, hogy közösen részletes, minden területre kiterjedő, 4/5-ös (négyötödös) többséggel elfogadandó Alaptörvényt hozzanak létre.

Alkotmányunkkal összhangban az Alaptörvényt úgy kell megfogalmazni, hogy államunk lakossága számára a szabadságot, jogbiztonságot és a boldogulás lehetőségét biztosítsa, és átlagos képességű ember is megérthesse.

F, A Parlament Házai az Alaptörvényen kívül más törvényt nem alkothatnak.

Minden további szabályozás elnevezése jogszabály, szabály, rendelet vagy szokásjog lehet.

G, Az Alaptörvényt három évre próbára kell bocsájtani, ez időn belül lehet és kell rajta változtatásokat eszközölni.

Ennek letelte után már csak egészen kivételes esetben szabad rajta változtatni.

H, A Parlament Házainak tagjai szuverén Emberekként képviselik államunk lakosságát és az Ő jogaikat.

Jogalkotás folyamán kötelesek közérthetően, egyértelműen fogalmazni.

Döntéseikért személyes felelősséggel tartoznak.

I, A Magyar Királynő joga és kötelessége az Alkotmány és a meghozott szabályok átláthatóságának, tisztességességének felügyelete. A Nép számára köteles a szakrális biztonságot szavatolni, következetesen ragaszkodva az Egyetemes Szent Szellem Élet Törvényeihez. Ezért az Alkotmányt, az Alaptörvényt vagy bármely szabály módosítását indítványozhatja, vagy megvétózhatja oly módon, hogy felmerülő aggályait megosztja az Országgyűlés Alsó Házával és az Országos Népbírósággal, amelyek – akár szakértők bevonásával – kötelesek kivizsgálni, dönteni, és adott esetben népszavazást kiírni az aktuális ügyben.

3.

A, A Szakrális Magyarország államrendjében és annak igazgatásában teljes átláthatóságot biztosít, ezért teljes körű, hosszú ideig tartó titkosításokat kizárólag államvédelmi okokból vagy egyes kiemelt foglalkozások esetében tart elfogadhatónak. Azonban az átláthatóság nem azonos a köznyilvánossággal.

Bizonyos államvédelmi okokból indokoltan köznyilvánossá nem tehető gazdasági események, kereskedelmi szerződések, állami megbízatások és az államháztartás aktuális állapotáról vagy politikai megállapodásokról szóló dokumentumok, az Országgyűlés és az Országos Népbíróság tagjai számára megbizonyosodás céljából, – de adott esetben titoktartási kötelezettség mellett – a számukra biztosított hozzáférési kódokkal, minden további kérés nélkül hozzáférhetőek.

B, Az Országgyűlés és az Országos-, valamint a Helyi Népbíróságok ülései média-nyilvánosak, online követhetőek.

C, Szakrális Magyarország felségterületén pártok és szélsőséges ideológiai csoportosulások nem működhetnek.

Azonban minden magyar honpolgárnak és állampolgárnak joga van civilszervezeteket alapítani, működtetni és azok tagjának lenni.

D, Mindenki, közösség tagjaként is csak a saját szuverén emberi mivoltából fakadó jogait érvényesítheti amellett, hogy felelősséget is csak egyéni emberi minőségében vállalhat.

E, A Szakrális Magyarország felségterületén a nem eredeti ember; biohumán, transzhumán, technohumán, emberhibrid, robot, gép, egyéb meg nem nevezett műileg létrehozott entitás vagy állat, növény alkotmányos és emberi jogokat nem birtokolhat és kötelezettségeket sem vállalhat.

F, A Szakrális Magyarország felségterületén élő kisebbségeknek joguk van akár önkormányzati vagy egyéb szervezeti formában együttműködni, nyelvüket, kultúrájukat gyakorolni oly módon, hogy azzal befogadó államunk honpolgárainak és állampolgárainak Alkotmányban és Alaptörvényben rögzített jogait nem sértik.

G, A Szakrális Magyarország felségterületén szívesen látott vendég minden, akár idegen bolygóról származó élőlény is, aki/amely a magyar emberek (és általában az emberek) lételveit tiszteletben tartja, és nem törekszik sem hadászati, sem politikai, sem pszichológiai, kulturális vagy egyéb módszerekkel befolyásra, intervencióra.

H, A vendég, a befogadott, létszámtól függetlenül semmiféle követelést és külön követelményt, erőforrás igényt nem támaszthat a befogadó Szakrális Magyarország honpolgáraival és állampolgáraival szemben. El kell fogadnia az államunkban uralkodó szabályokat és létformát.

I, Amennyiben államunk felségterületén tartózkodó bármely vendég visszaélne a vendégszeretettel, saját magára nézve külön bánásmódot és kivételezést követelne, létformánkat megkérdőjelezi, automatikusan ellenségként kezelendő, és cselekményei súlyától függően szigorúan kell eljárni vele szemben.

MAGYAR KIRÁLYOK

1.

A Szakrális Magyarország érdemeken alapuló kettős Magyar Királyság (meritokratikus duális Magyar Királyság).

2.

A, A Magyar Királynő a Magyar Királyi Szakrális Tanács vezetője, egyben az Államfő.

Titulusa: Ő Szakrális Fensége.

Hatalmi jelvényei a Magyar Királynői Hármas Tiara, az igazságosság mérlege és a tudás almája.

Díszruhája, palástja fehér és arany.

Zászlója: ezüst és vörös, középen a Magurával.

A hadsereg és a különleges alakulatok fővezére.

Arany-nemesi-, nemesi címet, rangot adományozhat, visszavonhat, régi nemesi címeket felülvizsgálhat.

B, Amennyiben a Magyar Királynő és a Világ Királynője azonos személy, úgy esetében általánosan a Világ Királynőjének kijáró rangot kell figyelembe venni, és az Ő Szakrális Fentsége titulust kell használni.

3.

A Magyar Király a Magyar Királyi Világi Tanács vezetője, egyben a Miniszterelnök.

Titulusa: Őfelsége.

Hatalmi jelvényei a Magyar Szentkorona, a jogar és a kard.

Díszruhája, palástja vörös és arany.

Zászlója: piros-fehér-zöld középen angyalok tartotta Szentkoronával.

A rendőrség és a csendőrség fővezére.

Nemesi címet, rangot adományozhat, visszavonhat, régi nemesi címeket felülvizsgálhat.

4.

A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt érdemeik alapján, társadalmi ajánlásra, közfelkiáltással a Nép emeli Magyar Királynői és Magyar Királyi rangra.

A Magyar Királynő szakrális vezetői hivatását sajátos tanítást és hosszú felkészítést követően láthatja el, ezért az Ő megválasztása a Magyar Magura Eredetrend követelményeinek történő megfelelés alapján lehetséges.

A Magyar Királynak az elvárható szükséges szellemi és lelki képességeken kívül legalább egy bármilyen irányú felsőfokú végzettséget és legalább két idegen nyelvet kell tárgyalási szinten birtokolnia.

5.

A Magyar Királynő és a Magyar Király rangjára negyvenkettedik életévét betöltött magyar származású, magyar nemzetiségű, a mindenkori Magyarország területén legalább tíz éve élő arany-nemes emelhető és megbízatásuk életük végéig tart.

Arany-nemesi minőségüket, okleveleik kiadója, a mindenkori Világ Királynője szavatolja.

6.

A Magyar Királyi cím, rang automatikusan nem örökíthető családon belül. A Magyar Királyi leszármazottnak is meg kell felelnie és meg kell mérettetnie magát. A Népnek minden körülmények között közfelkiáltással és/vagy népszavazással kell felhatalmaznia a Magyar Királynőt, a Magyar Királyt.

7.

A Magyar Királynő vagy a Magyar Király elfogadottságának súlyos kétségessége esetén népszavazást kell kiírni az Országos Népbíróság kezdeményezésére.

8.

A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt esetleges hazaárulásuk, népárulásuk, arany-nemesi oklevelük visszavonása, valamint egészségi alkalmatlanságuk esetén a Felső Ház, az Alsó Ház és az Országos Népbíróság együttes kétharmados többsége foszthatja meg rangjától, továbbá szükség esetén négyötödös többséggel szabhatnak ki rájuk büntetést.

9.

A Magyar Királynő és a Magyar Király nyilvános becsmérlése és pellengérezése felségárulás és nemzetárulás.

10.

A, A Magyar Királynő és a Magyar Király köteles a Népét híven szolgálni, és érdekükben egymással az állam ügyeiben teljes összhangban együttműködni. Amennyiben erre nem lennének képesek vagy hajlandóak, és ez az állam működésében zavart okoz, nyilvános tárgyalás folyamán egyiküknek le kell mondani.

Amennyiben tárgyalásos úton nem születik döntés, a Felső Ház, az Alsó Ház és a Népbíróság együttes kétharmados többségével foszthatják meg az összeférhetetlenségben hibás felet a rangjától.

11.

A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt külön rezidencia, illetmény, protokoll költségvetés és személyi védelem illeti meg.

Illetményük mértékéről az Országgyűlés Alsó Háza és a Népbíróság dönt.

Rezidenciáik vagyontárgyai a Szakrális Magyarország kincstári tulajdonát képezik és regnálásuk ideje alatt birtokolják.

12.

Valamelyikük interregnuma idején feladataikat a hozzájuk tartozó Királyi Tanács látja el, valamint helytartó gondoskodik rezidenciáik vagyonáról, vagyonleltáráról és fenntartásáról.

13.

A, A Magyar Királynő és a Magyar Király rendelkezhet a Magyar Királyságtól elkülönült vagyonnal, de regnálásuk ideje alatt nem folytathatnak önálló gazdasági tevékenységet.

B, A Magyar Királynő és a Magyar Király megválasztásukat megelőzően nem lehetnek házastársak, élettársak.

14.

A Magyar Királynő és a Magyar Király családtagjai nem kaphatnak érdemtelenül semmilyen előnyt, rangot, pozíciót, előjogot, protekciót. Mindenkinek önállóan és nyilvánosan kell megméretnie magát.

A Magyar Királynő és a Magyar Király családjai együtt élhetnek velük a rezidenciáikban.

KORONÁZÁS

1.

A Szakrális Magyar Királynő tavasztól őszig, szabad térben vízparton vagy szigeten koronázható.

Koronáját kettő tizenkét évnél nem idősebb liliom állapotú ártatlan leányka teheti a fejére.

Uralkodói jelvényeit egy-egy tizenkét évnél nem idősebb, liliom állapotú ártatlan leányka adhatja át számára.

Koronázási ceremóniája nyilvános esemény és ősi atlantiszi liturgia szerint történik.

2.

A Szakrális Magyar Király tavasztól őszig koronázható, a Királyi Várban vagy szabad térben, a koronázandó Király választása szerint.

Koronáját kettő tizenkét évnél nem idősebb liliom állapotú ártatlan leányka teheti a fejére.

Uralkodói jelvényeit egy-egy tizenkét évnél nem idősebb liliom állapotú ártatlan leányka adhatja át számára.

Koronázási ceremóniája nyilvános esemény és a koronázandó Király hite szerinti liturgia szerint történik.

MAGYAR KIRÁLYI TANÁCS

A Magyar Királyi Tanács tagjait a Királynő és a Király választja és nevezi ki.

A Magyar Királynő és a Magyar Király mellett hét-hét fő kizárólagosan magyar honpolgár alkotja a Magyar Királyi Tanácsot, amely a Szakrális és Világi Tanácsból áll össze.

A Királyi Tanács azonos a mindenkori kormánnyal. Beiktatásuk nyilvános aktus.

A Királyi Tanács Tagjai arany-nemesek, új-nemesek, felülvizsgált régi nemesek és más, társadalmilag magasan elismert személyek lehetnek, akik szakmai előmenetelükkel és életük példájával bizonyították, hogy érdemesek a Magyar Nemzet kormányának tagjaivá válni.

A Királynő és a Király választja ki azt a hét-hét munkatársat, akikkel együtt tud dolgozni.

Az arany-nemeseket csak szakmai vizsgálatnak szükséges alávetni. Erkölcsi alkalmasságukat arany-nemesi oklevelük szavatolja.

A Magyar Királyi Tanács tagjai illetményt kapnak munkájukért. Illetményük szolgálati idejük alatt csak súlyos gazdasági válság esetén csökkenthető. Illetményük mértékéről az Országos Népbíróság dönt.

SZAKRÁLIS TANÁCS

A Magyar Királynő és hét nő alkotja a Szakrális Tanácsot – a Felső Ház tagjai.

A Szakrális Tanács tagjai miniszteri rangban vannak.

A Szakrális Tanács által felügyelt területek: az oktatás, a kultúra, a vallásügy, szociális- és népjóllét, az egészségügy, igazságügy, pénzügy, a közigazgatás, az innováció, információtechnológia, a média és a külügy.

A Szakrális Tanács köteles az Országos Népbíróság állásfoglalását kikérni olyan ügyekben, amelyek a Népre hosszú távú, súlyos kötelezettségeket rónának vagy úgy érzi, hogy a Nép bevonása szükséges az adott döntésbe.

VILÁGI TANÁCS

A Magyar Király és hét férfi alkotja a Világi Tanácsot – a Felső Ház tagjai.

A Világi Tanács tagjai miniszteri rangban vannak.

A Világi Tanács által felügyelt területek: az ipar, energiaügy, közlekedés és logisztika, a kereskedelem és szolgáltatóipar, a honvédelem, nemzetvédelem, a katasztrófaelhárítás, polgári védelem, a belügy, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a sport.

A Világi Tanács nem hozhat olyan a Nemzetre hosszú távú súlyos kötelezettségeket rovó döntést, amelyet előzetesen nem egyeztetett a Szakrális Tanáccsal.

MAGYAR BÖLCSEK TANÁCSA

A Bölcsek Tanácsa huszonegy fős. Tizenegy nő és tíz férfi tagja van.

A Bölcsek Tanácsának tagjai a Felső Ház tagjai.

Törvényhozói és szakmai szakértői testület.

Miniszteri vagy miniszterhelyettesi pozícióban szakmai területeket felügyelnek.

A Magyar Királynő és a Magyar Király jogosult a kiválasztásukra és kinevezésükre. Beiktatásuk nyilvános aktus.

Megbízatásuk élethosszig, alkalmatlanságig vagy visszahívásukig érvényes.

Visszahívásukhoz a Királynő és a Király együttes döntése vagy a Szakrális Tanács és az Országos Népbíróság együttes többségi döntése szükséges.

A Bölcsek Tanácsának tagjai illetményt kapnak munkájukért. Illetményük szolgálati idejük alatt csak súlyos gazdasági válság esetén csökkenthető. Illetményük mértékéről az Országos Népbíróság dönt.

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS

1.

A Szakrális Magyarország kétkamarás Országgyűlést működtet Felső- és Alsó Házzal.

A Felső Ház tagjait a Magyar Királynő és a Magyar Király választja és nevezi ki.

2.

A Felső Ház tagjai a szuverén hatalomgyakorló Magyar Királynő és a Magyar Király, valamint a Magyar Királyi Tanács és a Magyar Bölcsek Tanácsa. Összesen harminchét fő.

3.

A Felső Ház kötelezően havonta 4 napra ül össze tanácskozni. Szükség esetén többször.

4.

Az Alsó Ház a magyar honpolgárok és állampolgárok által választott Népképviselőkből áll össze.

5.

Az Alsó Ház tagjai:

• ötvenezer választónként egy Népképviselő – létszámuk változó
• a legalább ötezer fővel rendelkező civilszervezetek egy-egy képviselője – legfeljebb huszonöt fő
• szakszervezetek egy-egy képviselője – legfeljebb húsz fő
• a három legnagyobb kisebbség önkormányzatainak egy-egy képviselője – három fő,
• az ország három legnagyobb egyetemének diák önkormányzati képviselője – három fő

Az Alsó Ház tagjai kötelesek a teljes Magyar Nemzet érdekeit képviselni.

Az Alsó Ház tagjai tanácskozásaik során megvitatják és elfogadják vagy elutasítják a Felső Ház által elfogadásra ajánlott jogszabályokat, valamint saját jogszabály terveket alkothatnak, melyeket a Felső Ház felé továbbíthatnak elfogadásra.

Jogszabály akkor tekinthető hatályosnak, ha a Felső- és az Alsó Ház egyaránt elfogadta és a Magyar Királynő, valamint a Népbíróság kilencven napon belül nem vétózta meg.

Sürgős esetben vagy veszélyhelyzet esetén az Országgyűlés Házai kérhetik a Magyar Királynőt és az Országos Népbíróságot, hogy nyilvánítsanak meghatározott időn belül véleményt.

6.

Az Alsó Házi tagok lehetnek: negyvenkettedik életévüket betöltött családos, (kivéve a diákönkormányzati tagok), kizárólagosan magyar állampolgárságú, a korábbi rezsimeket nem kiszolgáló, tiszteletre méltó, hivatalának ellátásában politikailag és vallásilag semleges, sokirányúan tájékozott, emelt szintű választójoggal bíró, jó modorú Emberek.

7.

Az Alsó Ház elnöke évente cserélődik, váltakozva nő és férfi népképviselő tölti be a posztot.

Az aktuális Házelnöknek mindenkor pártatlannak kell lennie, ezért elnöksége ideje alatt nincs szavazati joga.

8.

A Felső- és az Alsó Ház minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik.

NÉPKÉPVISELET

1.

Az Országgyűlés Alsó Házát a társadalom minden szegmenséből a Nép képviselői alkotják.

2.

A direkt népképviselet másik fóruma a Népbíróság intézményrendszere.

NÉPBÍRÓSÁG

1.

A Népbíróság intézménye a Nemzet, a Nép lelkiismerete, az alkotmányosság és igazságosság önkéntes őrzője.
Tagjait az önkéntes alapon vállalkozók közül a Nép jelöli ki, akik elfogadottságukat követően kötelesek a dolgozó Nép érdekeit és jogait védelmezni.

Tevékenységük során szigorúan ügyelniük kell a szuverenitásukra és semmilyen formában sem kollaborálhatnak azokkal a szervekkel, amelyek mellett tevékenykednek.

Három szinten működnek:

• az Országos Népbíróság – hetvenhét- hetvenhét nő és férfi
• az önkormányzatok mellett működő Helyi Népbíróságok – négy-négy nő és férfi
• a járásbíróságok mellett működő Népbíróságok – négy-négy nő és férfi

A Helyi Népbíróságok működéséről az Alaptörvény rendelkezik.

Működésük nyilvános, üléseik korlátozott létszámban látogathatóak, online követhetőek.

2.

Népbírói tagságra lakossági jelölések útján és alapos felülvizsgálatokat követően kerülhet sor. Népbíró nem lehet semmiféle elkülönült csoport vagy ideológia mellett elkötelezett, vagy a korábbi rendszereket vezetői szerepkörben kiszolgáló személy. Magyarországon született és helyben lakó, emelt szintű választói státusszal rendelkező magyar állampolgár jelölhető népbírói státuszra.

3.

A Népbírói státusz társadalmi munka. Magas társadalmi elismertséggel jár.

Munkahelyeik kötelező jelleggel, fizetés nélküli szabadságot biztosítanak számukra népbírósági feladataik ellátásának idejére.

4.

Az Országos Népbíróságot mindenkor hetvenhét nő és hetvenhét férfi alkotja. Legalább harminc póttagnak kell rendelkezésre állnia a szavazóképességhez.

Az Országos Népbíróságban helyet kell adni a három legnagyobb létszámú kisebbség egy-egy jelöltjének is.

5.

Elnöke fél évente váltva nő vagy férfi.

Elnöknek csak olyan személy válaszható, aki régen tagja a Népbíróságnak, az ülések kilencven százalékán jelen volt és képes ellátni a feladatot.

6.

Az Országos Népbíróságnak az Országház épületén belül van tanácsterme, titkársága, archiválási rendszere.

7.

A társadalom legkülönbözőbb rétegeit kell felölelnie, hivatás, kor és nem szerint arányosan.

8.

Az ország összes Népbírósága összetételének helyességét az Országos Népbíróság Titkársága ellenőrzi és a Szakrális Tanács felügyeli.

9.

Az Országos Népbíróság tagjai között kettő női és kettő férfi jogász lehet, és a Népbíróság összetételében az ország teljes területéről egyharmad lehet az értelmiségi-alkalmazott, egyharmad a munkás és egyharmad a kis- és középvállalkozó. Nagyvállalkozók megfigyelőként vehetnek részt, rövid állásfoglalásaikat előre, írásban kell benyújtaniuk. Lobbitevékenységet nem folytathatnak.

10.

Az Országos Népbíróság havonta egyszer négy napra ül össze és az alkotmányossággal össze nem egyeztethető aktusokat tárgyalja.

A százötvennégy fő teljes létszámmal hozhat bármilyen döntést.

11.

A, Népi elégedetlenségeket vizsgálnak ki és továbbítanak az Országgyűlés Alsó Házának.

B, Az Országgyűlés mindkét Háza képviselőinek visszahívása ügyében a Magyar Királynővel és Királlyal együttesen döntenek.

C, Népszavazást és népi ellenállást kezdeményezhetnek.

D, Az Országgyűlés mindkét Házának illetményéről döntenek.

E, Az Országgyűlés mindkét Házával közösen döntenek a Magyar Királynő és a Magyar Király járandóságairól.

F, A Helyi Népbíróságokkal együttműködnek.

Legitimálhatják vagy elutasíthatják a Népre háruló hosszú távú kötelezettségeket, vagy vészhelyzeti intézkedéseket, országgyűlési döntéseket.

12.

A Magyar Királynő és a Magyar Király az Országos Népbíróság üléseinek állandó meghívottjai, de az üléseken nem kötelesek részt venni, és szavazattal sem rendelkeznek.

13.

Az Országos Népbíróság ülései teljes mértékig média-nyilvánosak, meghívóval korlátozott létszámban látogathatóak.

14.

Munkájukért az Országgyűlés által megszavazott napidíjat és utazási hozzájárulást kapnak.

15.

A Népbíróságok méltatlan viselkedésű bármely tagjától a Magyar Királynő vagy az Igazságügy Miniszter megvonhatja a tagságot. A Népbíróság Titkársága köteles gondoskodni a kiesett tag helyettesítéséről.

III. SZAKASZ

JOGREND

1.

A, A Szakrális Magyarország a többszörös hatalommegosztás elvét alkalmazza.

A Magyar Királynő, a Magyar Király, a Magyar Királyi Tanács, valamint a Magyar Bölcsek Tanácsa alkotja az Országgyűlés Felső Házát, amely ellátja a kormányzás feladatait.

A főállású választott Országgyűlési Képviselők, népképviseleti demokratikus intézményként az Alsó Házat alkotják.

Népi ajánlásokkal önkéntesek útján, közvetlen demokratikus intézményként Országos és Helyi Népbíróságok látják el a Nép közvetlen képviseletét és igazságszolgáltatását.

A Felső Ház irányítása és az Országos Népbíróság ellenőrzése alatt működik a hivatásos Bírói Testület.

B, A Magyar Királyi Tanács: a Magyar Királynő és a Magyar Szakrális Tanács hét női tagja

a Magyar Király és a Magyar Világi Tanács hét férfi tagja

A Magyar Királyi Tanács tagjai miniszteri rangban működnek.

A Magyar Királyi Tanács tagjainak megbízatása beiktatásuktól élethosszig vagy a tevékenységre alkalmatlanságukig vagy visszahívásukig tart.

A Magyar Királyi Tanács tagja olyan egoizmustól mentes, negyvenkilencedik életévét betöltött magyar honpolgár lehet, aki a mindenkori Magyarország nevű államszervezet területén született, arany-nemesi, új-nemesi címmel rendelkezik, vagy valamely szakterület elismert kiválósága, és soha nem volt kettős vagy többes állampolgár, a magyar nyelvet kiválóan műveli, legalább egy idegen nyelven beszél és testileg-lelkileg egészséges, továbbá büntetlen előéletű és a korábban regnáló rezsimeket nem szolgálta ki.

C, A Magyar Királynő három, a Magyar Király kettő és a Magyar Királyi Tanács tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.

D, A Magyar Bölcsek Tanácsának tizenegy nő és tíz férfi tagja van, a tagok közötti kétéves váltásban női, illetve férfi elnöklettel. Első elnöke az lesz, aki a tagok listáján vezetékneveik névsorában a tizenegyedik helyen van, és utána választással döntenek a következő elnök személyéről.

A Magyar Bölcsek Tanácsának tagjai negyvenkilencedik életévüket betöltött családos Emberek lehetnek, akik arany-nemesi, új-nemesi vagy felülvizsgált régi nemesi címmel rendelkeznek, vagy különféle szakterületek kiemelt és társadalmilag megbecsült, önzetlen tagjai. Tagságuk élethosszig vagy a tevékenységre alkalmatlanságukig vagy visszahívásukig tart.

A Magyar Bölcsek Tanácsának tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.

E, A Felső Ház önálló rendeletalkotási joggal is rendelkezik. Rendeleteit az Alsó Ház kétharmados többségi szavazattal megvétózhatja, módosításra szólíthatja fel.

FA Felső- és Alsó Ház tagjainak helyük elfoglalását megelőzően nyilatkozniuk kell , hogy magyar állampolgárok, soha nem voltak más állam polgárai, , és soha nem voltak semmilyen államigazgatási vagy katonai titkos, vagy nem titkos belföldi, vagy külföldi szervezetek, egyéb lobbiszervezetek tagjai,  megadott adataik valódiak, valamint esküt kell tenniük, hogy a Magyar Nemzetet szolgálják. Esküszegésük hazaárulásnak minősül, és aszerint büntetendő.

G, Az Alsó Ház tagjainak nagyjából ötven-ötven százalékban kell nőknek és férfiaknak lenniük. Legfeljebb öt százalék eltérés megengedett bármelyik irányba.

H, A Hivatásos Magyar Bírói Testület a Szakrális Tanács közvetlen felügyelete alá tartozik. A bírók kinevezése és visszahívása az Igazságügy Miniszter jogköre.

A Szakrális Tanácsnak a Népbíróságok jelzései alapján indokolt esetekben joga van kinevezéseket visszavonni.

JOGBIZTONSÁG

1.

A, A Szakrális Magyarország minden honpolgárának, állampolgárának, minden embernek és minden élőlénynek biztosítja az őt megillető, Istentől rendelt szabadságjogokat, háborítatlanságot és jogbiztonságot.

B, Államunkban a lehetséges legkevesebb életterületet szabályozzuk szó szerinti szabályozással.

Honpolgáraink és állampolgáraink számára minden téren biztosítjuk, hogy a jogalkalmazás ne legyen öncélú és pozitív célokat szolgáljon.

C, A szakrális rend alapján alkothatóak a szabályok, de a szabályok önmagukban nem teremtenek rendet.

Minden szabálynak, rendeletnek a békés rendezett együttélés a célja. A Szakrális Magyarország felségterületén a törvények, rendeletek és szabályok megalkotása előtt az aktus célját, rendeltetését meg kell határozni, és a jogalkalmazás során nem feltétlen a jogszabály szó szerinti értelmezését, hanem a kifejtendő célt kell figyelembe venni. A szabályozásoknak bárki számára érthetőeknek kell lenniük.

D, Aki adott élethelyzetben az elvárható emberséggel, jó szándékkal és tisztességgel járt el, akkor sem büntethető, ha egyébként valamely szabályt vagy rendelkezést megszegett.

E, A történelmi pozitív szokásjogot minden szabályalkotásnál figyelembe kell venni és arra minden jogi aktus folyamán hivatkozni lehet.

F, Államunkban semmiféle jogtalanság, joggal való visszaélés nem eredeztethet jogot.

A törvénytelenül létesített jogok nemlétezőek, így azokra senki nem hivatkozhat.

G, Az igazságnak nincs jogvesztő határideje.

A megbocsájthatatlan, főben járó bűnöknek nincs elévülési ideje.

H, Jogszabály alkotás folyamán először meg kell fogalmazni a szabály célját és okát. Ezt követően kell szövegszerűen megfogalmazni.

I, Egyetlen szabály sem lehet öncélú. Bármilyen szabálynak akkor van létjogosultsága, ha az betartható, betartásának az adott helyzetben van értelme, célja, és észszerűtlenül nem korlátoz.

J, Aki adott helyzetben egy ésszerűtlen és alkalmatlan szabályt nem tart be és szabálytalanságával senkinek – beleértve a Természetet is – nem okoz sérelmet, kárt, fájdalmat, veszteséget, nem büntethető.

2.

A, A Szakrális Magyarország minden ember számára egyenlő jogot biztosít az igazságos, arányos és méltányos igazságszolgáltatáshoz. E jogában senki nem korlátozható.

B, Más földi élőlények – állatok, növények, mikrobák – életének, létkörülményeinek szabályozására nem terjed ki emberi mivoltunkból eredő hatókörünk, ezért nem emberi természetes lényekre alkotmányos joghatóságot nem terjeszthetünk ki, számukra szabályokat nem alkothatunk. Kötelesek vagyunk elfogadni minden élő faj sajátos önszabályozását.

C, Minden földi biohumán(klón) transzhumán, technohibrid és egyéb mesterséges entitás esetében az embernek Istentől származó joga és kötelessége szabályozni ezek működésfeltételeit és létét.

Az emberiségnek joga és kötelessége önmaga tiszta létformájának megőrzése, megvédése. Ezért a Szakrális Magyarország mindent megtesz az Emberiség Emberi Jogaiért és Emberi Méltóságáért.

3.

A, A Szakrális Magyarország területileg illetékes Helyi- és Országos Népbíróságokat, valamint hivatásos Bírói Testület rendszerébe tartozó állami Járásbíróságokat, Törvényszékeket, Legfelsőbb Bíróságot tart fenn.

B, A Helyi Népbíróságokat és Járásbíróságokat a Szakrális Magyarország minden állampolgára évente egy alkalommal vagy ügyértéktől függően 3-5 évente költségmentesen veheti igénybe.

C, A Szakrális Magyarország bírói, ügyészei a Szkíta jogrend alkalmazásával igazságosan kötelesek bíráskodni, eljárni.

D, A bírók, ügyészek tevékenysége folyamatosan értékelendő és a Népbíróság vizsgálja felelősségi kérdéseiket.

E, Az a bíró, ügyész, igazságügyben dolgozó egyéb jogász, aki elfogultság, megalapozatlan vagy igazságtalan intézkedései, intézkedéseinek elmaradása, helytelen döntései miatt a Népbíróság által három alkalommal elmarasztalásban vagy megrovásban részesült, a bírói, ügyészi, jogi pálya önkéntes elhagyására köteles, és a továbbiakban közigazgatásban sem vállalhat munkát.

4.

A Szakrális Magyarország külső-, belső békességre, baráti külkapcsolatokra és rendre törekszik, ezért elvárja honpolgáraitól és állampolgáraitól, hogy ennek megfelelő felelősséggel viselkedjenek az élet minden területén és minden pillanatában. Egymással szemben türelemmel, figyelemmel és megértéssel viseltessenek, és vitáikat alapvetően saját maguk a szakrális törvények iránymutatásával békességben intézzék el.

5.

A, A Szakrális Magyarország jogszabályalkotói joggal felruházott Országgyűlési képviselői olyan igazságos, méltányos és erkölcsös Alaptörvényt, jogszabályokat és rendeleteket kötelesek hozni, amelyek az állam teljes lakosságára nézve az egyenlő bánásmódot, a teljes jogbiztonságot, erkölcsös életkereteket és a boldogulás lehetőségét szavatolja.

B, A jogalkotásra felhatalmazottak személy szerint anyagilag és erkölcsileg is felelősek az általuk elfogadásra javasolt vagy hatályba léptetett szabályok esetleges társadalmi káros következményeiért. Ezért minden kihirdetett jogszabály jegyzőkönyvében szerepelnie kell, hogy kik szavaztak ellene és mellette.

C, A jogszabályok, rendeletek alkotói, megszavazói a kihirdetéstől számított harminc évig felelősségre vonhatóak.

D, A jogalkotásra felhatalmazottak a feladatkörükkel járó tiszteleten kívül nem élvezhetnek semmiféle külön előjogot vagy mentelmi jogot. Munkájuk mellett nem végezhetnek üzleti/gazdasági tevékenységet. Bizonyított korrupciójuk esetén, egész családjukat vagyonosodási vizsgálatnak kell alávetni, és akár teljes vagyonelkobzásuk foganatosítható ellenük.

E, A jogalkotásra felhatalmazottak munkáját, erőfeszítéseit és felelősségvállalását a társadalomnak tisztességesen és az adott körülményeket figyelembe véve kiemelten, közös megállapodás alapján kell honorálnia.

6.

A jogalkotásra felhatalmazottak három helytelen, erkölcstelen, hibás vagy az Egyetemes Szent Szellem Élet Kánonjába ütköző, Élet ellenes, közösség ellenes döntése után automatikusan le kell mondaniuk, vagy külön procedúra nélkül a Népbíróság és a Magyar Királynő (akit az Igazságügy miniszter helyettesíthet) közös döntése folytán visszahívhatóak, és a közügyek gyakorlásától akár élethosszig eltilthatóak.

A Szakrális Magyarország felségterületén honpolgáraink, állampolgáraink számára fokozott egyéni döntésszabadságot biztosítunk. Jogrendszerünk kiváltképp megengedő a tisztességes, szorgalmas, kreatív emberek számára, ugyanakkor rendkívül szigorú az élősködőkkel és a bűnelkövetőkkel szemben.

Általános elvként kijelentjük, hogy államunk felségterületén mindent szabad, ami a Természetnek és más embereknek, élőlényeknek nem okoz kárt, fájdalmat, sérelmet vagy veszteséget.

I.SZAKASZ

VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS

VÁLASZTÁSI ÉS NÉPSZAVAZÁSI PERIÓDUSOK

1.

Államunkban az Országgyűlés Alsó Házának képviselőit négy évre választják.

2.

A települési és megyei önkormányzati képviselőket és a polgármestereket öt évre választják. Többször újraválaszthatók.

3.

A helyi és az Országos Népbíróságok választott önkénteseinek megbízatása három évre szól, de elégedettség esetén akárhányszor meghosszabbítható.

4.

Államunkban legalább évente tartunk online népszavazást az aktuális problémákról. Mindenki, aki eredményes választójogi alapvizsgát tett, online hozzáférési felületet kap biztonságos belépéssel.

A VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS MENETE

1.

A, A Szakrális Magyarország demokratikus választási intézményrendszere minden magyar honpolgár és állampolgár számára nyitva áll, azonban állampolgári ismeretekből választói vizsgához kötjük a szavazó-, azaz a választó és választhatósági jogot.

B, Államunkban minden huszonegyedik életévét betöltött és az állampolgári ismeretek választói alapvizsgáján legalább jól megfelelt magyar honpolgár és állampolgár egy darab általános választói szavazattal rendelkezik.

A választói alapvizsga kérdései nem haladhatják meg egy közepesen tájékozott ember általánosan elvárható intelligencia- és közismereti tudás szintjét. A legalább háromezer kérdésnek nagyon sokrétűnek kell lennie az élet minden területét felölelve, amelyből száz kérdésre kell válaszolni egy vizsga alkalmával. Legalább nyolcvan helyes válasz esetén igazolható a választójog. Negyven vagy az alatti helyes válasz esetén egy éven belül nem lehet ismételni a vizsgát.

C, Olyan huszonegyedik életévét betöltött szuverén ember, magyar honpolgár választható, nevezhető ki bármilyen államilag finanszírozott tisztségre, aki az állampolgári ismeretek emelt szintű választói vizsgáján legalább jól megfelelt (nyolcvan százalék felett teljesített).

2.

A szavazójogot a Választási Hivatal vizsgálja, és tartja nyilván. A választók választásra alkalmassági képességeit a vizsgabiztosok igazolják és felelnek a helyességéért.

3.

A szavazójognak nincs felső életkori határa, azonban hatvanöt év felett, akinek nincs érvényes vezetői engedélye, egészségügyi okból három évente újra kell vizsgálni a választó szavazóképességét. Ez alól kivételt képeznek az arany-nemesek és az aktív közéleti szereplők.

4.

A szavazati jog a választó lakóhelye szerinti Népbíróság előtt bizonyított bármilyen alkalmatlanság esetén visszavonandó. A választó saját döntése alapján is visszaadhatja választójogát.

5.

A szavazójog Alsó Házi országgyűlési képviselők, országos és helyi hatókörű népbírósági tagok, önkormányzati képviselők, polgármesterek megválasztására, valamint népszavazásokra hatalmazza fel a választót.

6.

A Magyar Királynő és a Magyar Király regnálásuk ideje alatt nem rendelkeznek általános választói szavazattal, így helyi ügyekben nem szavazhatnak.

7.

A, Államunkban az ország teljes területéről ötvenezer lakosonként egy népképviselő küldhető az Országgyűlés Alsó Házába, és megválasztását követően az állam teljes lakosságának érdekeit kell szem előtt tartania.

Államunk lakosának az tekintendő, aki a jelen Alkotmány életbe lépésekor az (Gnsz) 1920. június 4-étől érvényes államhatárokon belüli Magyarországon életvitelszerűen él vagy ideiglenesen külföldön tartózkodik, dolgozik.
Későbbiekben a mindenkori Szakrális Magyarország felségterületén élő emberek tekintendők államunk lakosainak.

B, A civilszervezetek, szakszervezetek, kisebbségi és diák önkormányzatok saját maguk döntenek küldöttjeik személyéről.

C, A Magyar Nemzet a mindenkori választók húsz százalékának egyetértésével, aláírásával, alkalmatlanság esetén egyidejűleg visszahívhatja az Alsó Házi küldöttek, valamint a Népbíróság egy vagy több tagját.

8.

A választásokat a Választási Hivatal szervezi és önkéntesek bevonásával bonyolítja le.

9.

A választásokat az Államkincstár finanszírozza.

10.

A választási csalás vagy az abban való részvétel népárulásnak, hazaárulásnak minősül, aszerint büntetendő.

11.

Aki más adataival hamis szavazatot ad le, vagy bárkit szavazásában befolyásol, kényszerít, zsarol, korrumpál, tíz évig terjedő szabadságvesztéssel, kényszermunkával sújtandó.

12.

Aki teljes bizonyossággal bizonyítható adatokat, tényeket, jogalapokat szolgáltat választási csalásban résztvevőkről, eseményekről, a kivizsgálást és bizonyítást követően magas pénzjutalomban részesül.

13.

Amennyiben állami tisztségviselő vagy a Választási Hivatal dolgozója követ el választási csalást, népárulás, hazaárulás vádjának büntetőtételével büntetendő.

14.

A Választási Hivatal választási szoftvere a választások előtti harminc napban akár többször is, és az eredmények végleges összesítéséig a Szakrális Tanács és a Népbíróság szakemberei vagy általuk megbízott szakemberek által bármikor átvizsgálható.

15.

A szoftverek hibátlan működéséért, az informatikai szakértők kiválasztásáért a Választási Hivatal vezetője a felelős.

Olyan személy lehet a Választási Hivatal vezetője, aki rendelkezik magas szintű informatikai szakképzettséggel.

16.

A választások teljes ideje alatt a Választási Hivatal adatfeldolgozó központ minden munkaállomásának munkáját és összes helyiségének tevékenységét rögzítő felvételeknek kell készülniük, folyamatos online kapcsolat mellett. A V.H. adatfeldolgozó központjába hét népbírósági tag – akik a Népbíróság Titkársága által igazolvánnyal vannak ellátva – külön-külön megfigyelőként vagy együtt részt vehetnek, és az ott dolgozókat kivéve, videofelvételeket és online közvetítéseket végezhetnek a munkafolyamatok zavarása nélkül.

17.

Szavazni csak a kijelölt szavazóhelyiségekben személyesen vagy online lehetséges.

18.

A papír alapú szavazatokat manuálisan is össze kell adni helyileg, regionálisan és országosan is.

19.

Szavazószoftver bármilyen külső manipulálása szavazási csalásnak minősül. Amennyiben államunk honpolgára, állampolgára az elkövető, hazaárulásért, népárulásért, ha külföldi az elkövető, az állam ügyeibe történő durva beavatkozás címén vonható felelősségre. Büntetőtétele azonos a haza- és népárulókéval.

20.

A szavazások tisztaságának biztosítása érdekében minden egyéb felmerülő szempontot alaposan figyelembe kell venni.

21.

A, Az eseti és rendszeres népszavazásokat a Választási Hivatal intézi és felügyeli.

B, Az Országgyűlés Elnöke hirdeti ki az eredményeket.

C, Amennyiben a népszavazás az Országgyűlés feloszlatására, új választások kiírására irányult, úgy az eredményeket a Királyi Tanács Titkárságára is be kell nyújtani, és az Országgyűlés Alsó Házának feloszlatását a Királynő és a Király együttesen rendeli el.

D, Amennyiben a népszavazás az Országgyűlés Felső Házát is érintené, az Országos Népbíróság Elnöke hirdeti ki a népszavazás eredményét és a Királynő és a Király köteles feloszlatni a teljes Országgyűlést.

22.

A, Az Országos Népbíróság online felületen egyenes kapcsolatban áll a választókkal. A választók harminchárom százalékának kérésére bármilyen témában és bármilyen formában önállóan kezdeményezhet népszavazást, azonkívül

• ha a Parlament Házaival valamely fontos, a Nemzet egészére kiható ügyben érthetetlen oknál fogva nem sikerül megegyezésre jutnia
• ha a Nemzet az Alkotmány biztosította jogok súlyos sérülését észleli és ennek kiküszöbölésére a Parlament Házai nem tesznek lépéseket
• ha a Magyar Királynőt és a Szakrális Tanácsot nyomás alá helyezik, működésképtelenné teszik vagy eltávolítják
• ha a Magyar Királyt és a Világi Tanácsot nyomás alá helyezik, működésképtelenné teszik vagy eltávolítják.

B, A Szakrális Tanács- vagy a választók egyszerű többségének kezdeményezésére jelen alkotmány népszavazás útján módosítható. Elfogadásához négyötödös többség, valamint a Magyar Királynő jóváhagyása szükséges.

23.

A, Amennyiben a Magyar Nemzet tartósan azt érzékeli, hogy az emberek szabadságjogai csorbulnak, létbiztonsága fenyegetve van, sanyargatják, súlyos és indokolatlan teherviselésre kényszerítik, és az Országos Népbíróság tagjai tartósan nem látják el feladatukat, nem védik az érdekeiket, a Nemzet önálló kezdeményezéssel fellázadhat és a választók egyszerű többségi akaratával a Népbírókat és a Választási Hivatal vezetőjét is leválthatja.

B, Népszavazással az Országgyűlés Házai is feloszlathatóak, és ideiglenes ügyvivő testület által új választás írható ki.

• Az Alsó Ház feloszlatásához hétharmados
• a Felső Ház feloszlatásához háromnegyedes
• a Királynő vagy a Király eltávolításához négyötödös többségi szavazat szükséges.

C, Amennyiben a hadsereg különleges erői nem védték meg a Magyar Királynőt vagy a Magyar Királyt és idegen erők eltávolították őket, egyszerű többségi népszavazással a hadsereg főparancsnoka leváltható és elítélhető. Ez esetben a Királyi Tanács kötelessége új hadsereg főparancsnokról gondoskodni.

24.

A, A Szakrális Magyarország hadserege és rendvédelmi szervei a Magyar Nemzet védelmére esküsznek fel és soha, semmilyen körülmények között nem válhatnak Nemzetük ellenségévé. Semmilyen formában nem léphetnek közbe egy népszavazás lebonyolításába.

B, A rendvédelem dolgozói vagy a katonák nem kötelesek teljesíteni olyan parancsot, amely embertelen, magánérdeket vagy kizárólagos hatalomgyakorlást, hazaárulást szolgálna és legjobb lelkiismeretük ellen van.

25.

Amennyiben a hadsereg, a különleges erők vagy rendvédelmi szervek főparancsnokai Alkotmány- vagy Nemzet ellenes tevékenységet folytatnának vagy ilyen tartalmú parancsokat adnának ki, bárhol, bárki által letartóztathatóak a Magyar Királynő és a Szakrális Tanács ez irányú döntésének közlését követően.

I.SZAKASZ

A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZAKTERÜLETEI

HONVÉDELEM – RENDVÉDELEM

1.

A Szakrális Magyarország sorkatonai és hivatásos állományú hadsereget, különleges szolgálatokat és testületeket, rendőrséget és csendőrséget tart fenn.

2.

A hadsereg és a különleges szolgálatok és testületek fővezére a Magyar Királynő.

A Magyar Királynő akadályoztatása esetén helyettese a Szakrális Tanács.

3.

A hadsereg tényleges vezetője a hadügyminiszter, aki maga, mint főparancsnok a hadsereg tábornoka, aki rendszeres beszámolással tartozik a Magyar Király és a Világi Tanács felé is.

4.

A különleges szolgálatok és testületek főparancsnokai a Magyar Királynő és a Szakrális Tanács felé rendszeres, a Magyar Király és a Világi Tanács felé negyedéves beszámolással tartoznak.

5.

Vészhelyzet, háborús helyzet, komoly fenyegetettség és a Nemzet egészére ható nagy döntések esetén a Magyar Király nem dönthet a Magyar Királynő és a Szakrális Tanács beleegyezése nélkül.

6.

A rendőrség és a csendőrség fővezére a Magyar Király.

A rendőrség tényleges vezetője az országos rendőr főkapitány, a csendőrségé pedig az országos csendőr főparancsnok.

A rendőrség és a csendőrség főparancsnokai a Magyar Királynak rendszeres, a Magyar Királynőnek negyedéves  beszámolással tartoznak.

7.

A Szakrális Magyarország összes honpolgára és állampolgára tizenhatodik betöltött életévétől kezdődően köteles a Hon és Nemzet védelmére, valamint kötelessége polgárvédelmi és honvédelmi képzésen rendszeresen részt venni.

8.

A Szakrális Magyarország felségterületén minden férfi honpolgár és állampolgár számára betöltött tizennyolc éves kortól kötelező egy év sorkatonai szolgálat.

9.

A magyar honpolgár és állampolgár férfiaknak a sorkatonai szolgálatot követően ötvenéves korukig minden évben összesen egy hónap továbbképzésen és/vagy közfeladatok ellátásában kell részt venniük illetmény biztosítása mellett.

10.

A nőknek betöltött tizenhatodik évtől ötven éves korukig, évente két hét polgárvédelmi, egészségügyi képzésen, és/vagy közfeladatok ellátásában kell részt venniük, illetmény biztosítása mellett.

11.

Fenyegetettség esetén alkalmas, egészséges, gyermektelen nők is besorozhatóak és alapkiképzésre küldhetőek.

12.

Államunk éves szinten köteles az államkincstár jövedelemének legalább másfél százalékát hadászati korszerűsítésekre, fenntartásra és legalább egy százalékot az állományfejlesztésre költeni.

13.

Hadászati előképzést nyújtó sportágakra – lövészet, harcművészet, légi sportok, búvárképzés, stb. – legalább további fél százalék kincstári forrást szükséges fordítani.

GAZDASÁG – IPAR-KERESKEDELEM – SZOLGÁLTATÁS

Hisszük, hogy egészséges lelki beállítottságú embereknek nincs igényük olyan gazdagságra, amely számukra irreálisan nagy túlhatalmat biztosítana.

Hisszük és valljuk, hogy a hatalomnak, a hatalomhoz való jognak arányban kell állnia a vállalt felelősséggel és felelősségtudattal, az emberi közösségek és Természet Isten Anya irányába egyaránt.

Ezért nyugodt szívvel kijelentjük, hogy mi a Magyar Társadalomban Magyar Királyaink, Bölcseink és Nagyjaink iránymutatásaival képesek vagyunk megtalálni azokat a közös nevezőket, melyek társadalmunk minden rétegét jólléti elégedettséggel töltik el, a magánönzés keretek közé terelése mellett.

Mi a Szakrális Magyarország alapító honpolgárai és állampolgárai minden körülmények között kiállunk az alapvető emberi jogok és szabadságjogok mellett, – beleértve a gazdasági gyarapodáshoz való jogot is – ugyanakkor kijelentjük, hogy az egyes emberek különös jogai nem nyúlhatnak túl más emberek azonos jogain, és kiváltképp nem hághatják át Természet Isten Anya Szent Törvényeit, melyek közül az egyik fő pillér az arányosság.

1.

A, A Szakrális Magyarország a tőke koncentrálásának és szabad áramlásának elve helyett az Élet szabad áramlását helyezi előtérbe, ezért társadalmunkban kizárólag olyan üzleti tranzakciókra adunk lehetőséget, olyan üzleti modelleket támogatunk, melyek teljes lakosságunk, az összes élőlény és a környezet pozitív jogait egyaránt figyelembe veszi.

B, A korlátlan gazdasági haszonszerzés és birtoklásvágy, a korlátlan magánönzés megengedése társadalmi torzulásokat idéz elő, ezért társadalmilag és a Természet szempontjából egyaránt megengedhetetlenek.

C, Egyetlen ember sem nyújt annyival nagyobb többlet teljesítményt, hogy a Természet javaiból a többi ember kárára aránytalanul nagy mértékben jogosult lenne vagyont felhalmozni és birtokolni. Mindenkinek az Élet ideje a legnagyobb kincse és Isten igazságossága okán ez is korlátozott.

D, Elismerjük a különleges teljesítményeket, ugyanakkor tiszteljük annyira minden emberben az Életet, hogy a hétköznapi emberek által nyújtott, kevésbé kiemelt és látványos, de a társadalom megmaradása és működése szempontjából fontos teljesítményeket is kellőképpen, arányítva értékeljük.

2.

A Szakrális Magyarország hatékony erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az iparszerkezetet folyamatosan felülvizsgálja és a környezetet túlterhelő technológiákat megszüntesse és más, hatékonyabb, környezet-barátabb technológiákkal helyettesítse.

Államunk minden ipari szegmensben arra törekszik, hogy a Természet Harmóniájába minél kevésbé és minél finomabban avatkozzon bele.

3..

A, A Szakrális Magyarország tiltja felségterületén a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok és minden anonim jellegű gazdasági és egyéb társaság működését.

Kizárólag olyan gazdasági társasági forma megengedett, ahol a társult összes tag, üzletrész és nyereség arányosan személyesen, életével és vagyonával felelősséget vállal.

Egyéb, nem profitorientált anonim társaságok működtetését is megtiltjuk.

B, Államunk teret ad a gyarapodásnak, a szabad vállalkozásnak, de tilt minden olyan kezdeményezést, amely az árnyékból kíván bármiféle beavatkozó hatást kifejteni, és az állam költségvetésére vagy a lakosság szellemi-lelki-fizikai jóllétére rontó, káros hatást gyakorolhat.

C, Minden vállalkozásnak olyan tőkeháttérrel vagy egyéb garanciafedezettel kell rendelkeznie, hogy a vezetők felelősségének fedezetére elegendő legyen.

D, Amennyiben bármilyen okból az anyagi felelősségre vonás nem megoldható, a felelősök jóvátétellel, szükség esetén kényszermunka végzésével kötelesek megtéríteni az általuk előidézett kárt.

4.

A, Az államunk számára bevételi, nemzetbiztonsági vagy környezeti kockázatot jelentő, elsősorban külföldi tulajdonú vállalkozások tulajdonosai cégeik felségterületünkön lévő értékeit, vagyontárgyait kötelesek államunk számára állandó zálogba adni, amelyből adott esetben az állami és az alvállalkozói követelések minden további jogi procedúra nélkül kielégíthetőek.

B, Amennyiben a vagyoni érték nem fedezi a befektetés államunkra gyakorolt kockázatát, úgy biztosítási vagy egyéb garancia nyújtásával kiegészítendő.

C, A zálog elvonása vagy értékének csökkentése és az indokolatlan csődeljárás az állam részéről kártérítési igényt és büntetőeljárást von magával.

D, A cégek vagyonleltárát, kockázatát, vagyonát felmérő szakértők kötelesek reális értékeket megfogalmazni. Felelősségük kiemelt: szigorított fegyházbüntetés vagy kényszermunka terhe mellett végzik munkájukat.

5.

A, Az ipari, kereskedelmi és szolgáltató külföldi tulajdonú multinacionális cégek csak kivételes, nemzetstratégiai esetekben kaphatnak költségvetési vagy egyéb állami támogatást vagy bármilyen kedvezményt.

B, A működésük során keletkezett profit húsz százalékát vihetik külföldre, az államunkban keletkezett többi nyereségüket itt kell felhasználniuk, visszaforgatniuk.

C, A nyereség csökkentésére és átcsoportosítására irányuló átszámlázások adóbűncselekménynek számítanak és adópótlékok, bírságok kivetését eredményezik. Behajthatatlanság esetén a cég tulajdonosai és vezetősége, másodszintű vezetőket (executive managereket) is beleértve jóvátételre vagy kényszermunka végzésére kötelezhetők.

D, Önkéntes társadalmi kötelezettségvállalásaikat (CSR) csak az Országgyűlés Alsó Háza által szükségesnek ítélt, központilag koordinált programok keretében fejthetik ki.

6..

A, A magyar honpolgárok és állampolgárok legalább hetvenöt százalékos tulajdonában levő belföldi vállalkozások, életképes és természetbarát feltörekvő innovációk, fosszilis energiahordozókat kiváltó zöld technológiák, az államkincstár által mindenkor támogatandók.

B, A Szakrális Magyarország honpolgárai és állampolgárai szellemi kincseiket, innovatív találmányaikat csak azután adhatják el külföldre, ha államunk nem tart rá igényt. Államunk mindent megtesz, és mindenkor meg kell tennie annak érdekében, hogy a Természet-analóg, az Életet valóban támogató és a szükséges fejlődési irányt elősegítő innovációk szárba szökkenjenek, és akár külföldi piacokra kerüljenek.

C, Mindenkor gondoskodnunk kell arról, hogy államunk sztenderdjei alapján olyan kiváló minőségi termékek készüljenek, amelyekben a világ minden részén méltán bízhatnak a fogyasztók.

D, Silány, hitvány, megbízhatatlan termékek gyártóit, importőreit, forgalmazóit Természet-károsítás okán súlyosan bírságoljuk.

E, A termékek beépített időzített avultatását Természet és ember elleni bűncselekményként tartjuk nyilván, és e szerint szankcionáljuk.

7.

A, A Szakrális Magyarország az egyes ipari, kereskedelmi, szolgáltató ágazatokat az Életre, társadalomra gyakorolt hatásaik alapján sorolja be.

B, Az olyan ágazatokat, amelyek új értéket nem állítanak elő, sőt kifejezetten a társadalmi együttműködés rendszerén élősködnek, szigorúan szabályozzuk, és Alaptörvénybe foglaltan tételesen szankcionáljuk.

8.

A, A Szakrális Magyarország létfelfogásával ellentétes minden olyan internacionalista és globalista törekvés, amely ipari vagy világkereskedelmi monopol-hálózatok létét támogatja, ezért államunk nem köthet olyan szerződéseket, amelyek elveinkkel ellentétesek, Népünkre, Nemzetünkre nézve biztonsági kockázatot jelenthetnek.

B, Hisszük és kijelentjük, hogy az áruk, szolgáltatások kontinenseken keresztül vagy nagy távolságokba történő vándoroltatása pusztán személyek, csoportok gazdasági érdekeit képviseli, ugyanakkor sem az Életet, embereket sem a Természet érdekeit nem szolgálja.

9.

A, A Szakrális Magyarország felségterületén szigorúan tilos az akár részben génmódosított (GMO) tartalmú élelmiszereket előállítani, forgalmazni, kereskedni vele, vagy az állam területére akár tranzit termékként behozni. Minden génmódosított (GMO) terméket haladéktalanul megsemmisítünk, és senki nem kérhet érte kártérítést. Ellenben Élet elleni bűncselekmény okán felelősségre vonjuk a felelősöket.

B, Szigorúan tilos az élelmiszerek bármilyen célú, nem természetes, és toxikus anyaggal való adalékolása, konzerválása, kezelése.

C, A Szakrális Magyarország felségterületén szigorúan tilos olyan élelmiszert fogyasztásra, akár ingyen ajánlani, amelyben mesterséges emulgeáló, ízfokozó, színező, állagjavító, vagy bármilyen toxikus anyag és egyéb természetellenes adalékok találhatóak.

10.

A, A Szakrális Magyarország felségterületén szigorúan tilos minden olyan vegyi vagy elektromos ipari termék előállítása és forgalmazása, amelyek nem rendelkeznek kvalifikált biológiai hatásvizsgálati jegyzőkönyvvel, mely szerint a termék, vagy a termék által okozott frekvenciák, kibocsájtott anyagok és melléktermékek, kumulált hatásait is vizsgálva, Természetre, emberre egyéb élőlényekre, nincs káros befolyással.

B, A Szakrális Magyarország felségterületén csak olyan termék hozható forgalomba, amelyért a gyártó és annak teljes vezetősége személy szerint is – a megfelelő és ésszerű keretek között – teljes vagyonával és életével felelősséget vállal. A gyártói felelősség nem hárítható át senkire.

C, Külföldről származó termékek esetében az importőr cég vezetősége is felelősségre vonható.

D, A laboratóriumi vizsgálatokat és minősítéseket végző szakembereknek a legszigorúbb követelményeknek kell megfelelniük.

OKTATÁS

1.

Nemzetünk és Népünk alapvető stratégiája a tudás és boldogság alapú szellemileg-lelkileg-fizikailag egészséges társadalom megteremtése és fenntartása. Ezért a céloktól függően az állam költségvetésének legalább öt százalékát az oktatás-nevelés céljaira kell költeni.

2.

Kijelentjük, hogy Nemzetünk és Népünk szellemi-lelki-fizikai állapotának magas szinten tartása a Szakrális Magyarország államalakulatának és vezetőinek elsődleges feladata. Államunk jogot és lehetőséget biztosít a tanuláshoz minden állampolgárának.

3.

Államunk az oktatás terén közfinanszírozással minden olyan eszközt és lehetőséget biztosít, amely megfelelő alkalmassághoz igazítva, kisgyermekkortól a posztgraduális képzésekig a legmagasabb szintű tudást mindenki számára elérhetővé teszi, és egységes követelményrendszernek megfelelően méri.

4.

A, Államunk felségterületén az emberek szabad akaratát tiszteletben tartjuk, és a szervezett tanulást nem tesszük senki számára kötelezővé, de a nemzeti alaptantervet és a társadalmunkban elvárt követelményekhez tartozó tudásanyagokat online vagy papír alapon is elérhetővé tesszük minden tanulni vágyó számára.

B, Az általános iskolai képzést hét és tizennégy éves kor között, a középiskolait és szakmai képzéseket tizennégy és tizennyolc, az egyetem képzéseket tizenkilenc és huszonnégy éves kor között tartjuk ideálisnak.

C, Az oktatás részletes kérdéseiről az Alaptörvény hivatott rendelkezni.

5.

A tanítás folyamán kiemelt figyelmet kell fordítani egyes tanulók befogadási képességére és differenciálni kell a tananyag mértékét, és a tanuló csoportok önkéntes együttműködési szándékát. Egyetlen gyermek vagy felnőtt sem kényszeríthető olyan tanulókkal egy csoportba, akik számára szellemi-lelki esetleg fizikai sérüléseket okozhatnak.

6.

Az oktatás-nevelés rendszere nem lehet uniformizált, hiszen az emberek képességei sem egyformák. A képességek fejlesztésére kell fókuszálnia, és úgy kell eredményeket elérnie, hogy az a tanulók számára ne kényszer, hanem örömmel leküzdendő kihívás legyen.

7.

Az oktatás-nevelésben a gyermekek, tanulók szociális és kognitív fejlődését az segíti legjobban, ha a tanulócsoportok, tankörök nem homogén életkori csoportokhoz tartoznak, ezért fontos figyelembe venni a tanulási hajlandóságukat, és életkortól függetlenül egy csoportba kerülhetnek a tudásban és befogadókészségben hasonló szinten lévők.

8.

Az oktatás-nevelésnek kifejezetten a sajátos kreatív készségek és képességek kibontakoztatásán kell nyugodnia, és különös gondot szükséges fordítani a kognitív, kombinatorikai, valamint a mozgáskoordinációs fejlesztésekre.

Az oktatásban sokkal fontosabb a remek problémamegoldó képesség, mint a puszta adathalmazok ismerete.

Ezért az oktatásban előtérbe helyezendő tudnivalók a sakk, a kártyajátékok, a meditáció, a harcművészetek, a tánc és az általános zenei és művészeti képzés.

9.

A, Az oktatási rendszernek arra kell fókuszálnia, hogy a gyermekek már kis koruktól kezdve, minden területen életszerű tapasztalatokat szerezzenek, és elsősorban olyan gyakorlati dolgokat tanuljanak, mellyel hatékonyan tudnak működni az Életben.

B, Cégvezetésre, pénzügyi, gazdasági vezetésre, oktatásra, orvosi és jogászi tevékenységre jogosító diploma, a felsőfokú tananyagokból tett eredményes vizsgákon túlmenően szakirányú munkaterületek alsóbb szintjein eltöltött három-öt év gyakorlati idő, valamint etikai vizsga után adható.

C, Természettudományos és informatikai felsőfokú képzésekre legalább egy év létbölcseleti tanulmány után, etikai és pszichológiai vizsga birtokában lehet jelentkezni.

D, Létbölcselettel kapcsolatos, valamint jogi, orvosi, tanári és pszichológusi felsőfokú képzésekre legalább egy év létbölcseleti tanulmány után, etikai és pszichológiai vizsga birtokában lehet jelentkezni.

10.

Oktatási intézmények lehetnek magánkézben, de nem folytathatnak olyan oktatási tevékenységet, mellyel sértik  Alkotmányunk alapelveit. Nem taníthatnak államunk alapeszmeiségével összeegyeztethetetlen, embereket, Népeket, Nemzeteket kirekesztő, megalázó, rasszista, monopolista, kommunista, bigott vallási és egyéb hasonló társadalomromboló eszméket. Tananyagaikat és az oktatás menetét az Oktatási Minisztérium felügyeli.

EGÉSZSÉGÜGY

1.

A, A Szakrális Magyarország államalakulata eszmeiségének alappillére az Egész-ség: az egészséges ember, tudat, lélek és környezet.

Ezért államunk költségvetésének legalább tizenöt százaléka egészségügyre, egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre költendő.

Államunk szellemisége értelmében az egészséghez és az egészséggel való önrendelkezéshez való jog, emberi alapjog. E jogában sem az állam, sem mások által senki nem korlátozható.

A cselekvőképtelen, oltalomra szoruló emberek, különös tekintettel a gyermekek egészséghez való jogát az állam szabályozással garantálja. Az állam védelme nem lehet kényszerítés az oltalmazott számára.

B, Minden huszonegyedik életévét betöltött, cselekvőképes embernek joga van az élete, halála és életminősége vonatkozásában saját belátása szerint dönteni, és aszerint alakítani az életét, ahogy szeretné, ha azzal mások alapvető emberi jogait, szellemi-lelki-fizikai jóllétét, és a Természet háborítatlanságához való jogát nem sérti.

C, Államunkban minden embert alanyi jogon ingyenesen megilleti az egészsége megőrzését elősegítő tudás megszerzéséhez való jog. Az erre irányuló oktatások önkéntesek. A Szakrális Tanács felügyeli és az Államkincstár finanszírozza e tanítás folyamatait.

2.

Államunkban népességünk testi-lelki-szellemi frissességének és egészségének megőrzése végett előtérbe helyezzük az egészségmegőrzést, a természetes, holisztikus szemléletű gyógyászatot, az energiagyógyászatot, a gyógynövények ismeretének és hatásainak tanítását, a manuál-terápiákat, az életmód tanácsadást, az aktív rekreációs és meditációs gyakorlást stb.

3.

A, Az invaziv eljárásokat és kémiai beavatkozásokat csak egészen súlyos, indokolt esetekben tartjuk elfogadhatónak. Invaziv eljárásra senki, semmilyen körülmények között nem kötelezhető.

B, Az invaziv eljárások veszélyeire figyelmeztetni kell az embereket. Akik félelemkeltéssel, zsarolással, kirekesztéssel vesznek rá betegeket és/vagy egészségeseket bármilyen szükséges vagy szükségtelen gyógymódra, Élet elleni bűncselekményt, adott esetben genocídium bűncselekményét követik el, és aszerint büntetendőek.

C, A Magyar Egészségügyi Hatóság vezetőjének, valamint az Egészségügyi Miniszternek, államunk lakosságát érintő egészségügyi vészhelyzetben kiterjesztetett hatóköre és korlátlan felelőssége van.

D, Nincs, nem lehet olyan helyzet, amely felülírná az emberek Istentől kapott, egészséghez és háborítatlansághoz való jogait.

E, Államunkban nem engedélyezhető egyetlen olyan egészségügyi gyógymód vagy eljárás sem, amely az emberi Élet szentségét háborítaná, genetikai rendszerébe művileg beavatkozva, azt javítaná vagy rontaná, megmásítaná.

F, Plasztikai beavatkozások csak kivételesen indokolt esetekben végezhetőek. Harmincöt év alatti, gyermektelen nőkön mellplasztika egyáltalán nem, egyéb plasztika csak baleseti sérülés következtében vagy nagyon indokolt esetben végezhető.

4.

A, Az orvosok megítélését az határozza meg, és aszerint premizáljuk őket, hogy mennyire egészségesek az általuk ellátott/ellátandó emberek.

B, Minden orvosnak és egészségügyi dolgozónak kötelessége a hozzájuk forduló emberek ellátásán túl, számukra egészségmegőrzésre irányuló oktatás ajánlása.

5.

A Szakrális Magyarország felségterületén ingyenes az alapvető – Alaptörvényben meghatározott – egészségügyi ellátás, a fogászati alap ellátás, beleértve a fogpótlást, a várandósok gondozását, a szülészet és a szülés szövődményeinek kezelése, a csecsemők és a tizenhat év alattiak teljes körű orvosi ellátása.

6.

A, A Szakrális Magyarország felségterületén a várandós anya alapvető emberi joga, – így az ő döntéskörébe tartozik, – hogy hol és milyen körülmények között, kiknek a segítségével hozza világra a gyermekét. E döntése következményeiért nem vonható felelősségre.

A szülés tényét, helyét, várható időpontját, körülményeit előre, és kimenetelét utólag be kell jelenteni. A megszületett csecsemőt – a gyermek emberi jogainak védelme érdekében – egy héten belül be kell mutatni, és anyakönyvi nyilvántartásba kell venni.

B, A csecsemőgondozás tudását női körökben egymás között, idősebb, gyermeknevelésben tapasztalt édesanyák bevonásával kell átadni. Az állam vagy bármilyen szervezet nem avatkozhat bele.

C, Egyetlen édesanya sem kötelezhető, hogy egészséges újszülöttjét, gyermekét bármilyen okból orvosi beavatkozás alá vettesse.

D, Államunkban szilárdan hiszünk Természet Isten Anya bölcsességében, így a beteg, életképtelen újszülöttek mesterséges életben tartásáért irreális erőfeszítéseket nem teszünk.

7.

A Szakrális Magyarország felségterületén minden nő maga rendelkezhet saját teste, saját jövője felett, ezért államunk a nők számára teljes körben ingyenesen biztosítja a terhesség prevencióhoz a tudást, a legkíméletesebb és leghatékonyabb eszközöket, az ingyenes magzatelhajtó módszereket és az abortuszt. Végső megoldásként pedig a művi meddővé tételt vagy sterilizálást. Ezt nőknél csak négy gyermek szülését követően lehet megtenni, míg a férfiaknál bármikor.

8.

A Szakrális Magyarország felségterületén államilag kötelező minden tizennegyedik életévét betöltött fiatalnak a családtervezési és terhességprevencióval kapcsolatos tudást átadni és a következményekkel megismertetni őket. Ebből vizsgát kell tennie mindenkinek, akár jár iskolába, akár nem.

SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGY

1.

A, A Szakrális Magyarország államalakulata megkérdőjelezhetetlenül szociális, családcentrikus, gondoskodó és fejlett társadalombiztosítási rendszert működtet.

B, Számtalan módon támogatja a rászorulókat és az elesetteket. Államunkban normális körülmények között senki nem éhezhet, fázhat és nem lehet fedél nélkül.

C, Államunk a szociális szféra dolgozóit az egészségügyi és oktatási szférában dolgozókkal azonos szinten kiemelten kezeli, honorálja.

D, A szociális és egészségügyi szféra hatványozottan sérült, magatehetetlen emberekkel foglalkozó dolgozói számára a heti rendes pihenőidőn kívül plusz egy nap rendszeres és fizetett rehabilitációs napot és rekreációs lehetőségeket biztosítunk.

2.

A, Kijelentjük, hogy államunkban az emberek döntésszabadsága alap emberi jog, és ennek figyelembevételével minden olyan önkéntes elhatározáson alapuló családszerkezetet elfogadunk, – monogámia, bigámia, poligámia, stb. – amely az elkövetkező generációk testi-lelki épülését, felnövekedésük biztonságát és pozitív hagyományaink továbbvitelét biztosítják.

B, Nők és férfiak részéről ésszerű határok között egyaránt elfogadjuk a kettős és többes házasság változatainak intézményét, amelyet Alaptörvénybe foglalunk.

3.

A, A család alatt a biológiailag családalapításra legalább elvben alkalmas nők és férfiak önkéntes elhatározásán alapuló életközösségeit értjük.

A családalapításra természetes biológiai úton nem alkalmas életközösségeket nem nevezzük családnak.

B, Elismerjük és nem üldözzük az egyneműek akár bejegyzett életközösségeit, azonban saját vér szerinti gyermekeiken kívül idegen gyermeket nem nevelhetnek.

C, Örökbefogadásra bármilyen családszerkezetű család alkalmas lehet.

D, Államunk a többgenerációs családok együttélését kiemelten támogatja, mert a biztos szociális integráltságot, az idősek és a gyermekek lelki biztonságát leginkább ez a családi háttér biztosítja.

4.

A gyermekek nevelése elsősorban a család és azzal párhuzamosan a társadalom kötelessége.

Az államkincstár támogatja a gyermekek nevelését.

A gyermekek számára hagyni kell a szülők által képviselt keretrendszer szerinti életet, de szükség esetén biztosítani kell az abból való kilépés lehetőségét is.

Az egyén szabadsághoz való joga nem írhatja felül a társadalmi együttélés szabályait: az egyének az elfogadott közmegegyezés határait csak úgy léphetik túl, ha mindemellett a társadalom nyújtotta biztonsági hálót és infrastruktúrát sem veszik igénybe.

Gyermekeiket azonban megilleti a jog, hogy önkéntesen kilépjenek a szülők nyújtotta keretek közül. Az állam nem biztathatja a gyermekeket, hogy jobb élettel kecsegtetve hagyják el szüleiket, akármilyenek is a körülményeik, ha a gyermekeik szeretik őket és ragaszkodnak hozzájuk.

A szegénység nem bűn, és nem lehet ok arra, hogy egy gyermeket elszakítsanak szerető szüleitől.

A szülők tisztelete és a kölcsönös szeretet jólléti körülményekkel nem helyettesíthető.

Minden ember esetében ítélkezés-mentesen tiszteletben kell tartani a neki rendelt sorslét körülményeit, de határozott kérésükre segítő kezet kell nyújtani nekik, nem beleszólva az életükbe.

5.

A, A Szakrális Magyarország különösen megbecsüli a nőket és anyákat, hiszen az ő erejükön, jóllétükön és biztonságérzetükön múlik az elkövetkező nemzedékek életereje, vitalitása.

B, Ezért az egyedülálló magyar honpolgár anyák számára önálló anyai intézményt tartunk fenn, amelyben az édesanyák az anyai szerepüket főállásként élhetik meg, lakhatásukról és gyermekeik iskolázásáról, tanszereiről, megélhetéséről az államkincstár gondoskodik a mindenkori átlagos megélhetést biztosító keretek között.

C, A főállású anyai intézményrendszer a legalább öt tizenhat éves koráig önállóan felnevelt gyermek után öregségi nyugdíjat biztosít az édesanyák számára, akkor is, ha időközben már nem élnek egyedül.

6.

A férfiak, apák családban elfoglalt aktív szerepét kiemelten támogatjuk, azonban semmilyen családszerkezetben nem tartjuk elfogadhatónak a paternalista gyámkodást a család felett. A családokban többnyire a férfiak feladata a megélhetés biztosítása, de ezzel a családtagokat nem tarthatják függelemben, keresetük nyolcvan százaléka a család közös költségvetését illeti, és a nagyobb kiadásokról közösen kell dönteniük.

7.

A Szakrális Magyarország lételveinek megfelelően a nő, az anya a család középpontja, így ő a családfő, az apa pedig a Természet Rendjéhez igazodva a családfenntartó.

8.

A Szakrális Magyarország fejlett nyugdíj és társadalombiztosítási rendszert tart fenn.

Az egészségügyi és nyugdíjalapok nem magánosíthatóak, kockázati tőkeként nem mozgathatóak.

9.

A Szakrális Magyarország felségterületén méltányos szociális ellátórendszert működtetünk, amelynek részletszabályozását az Alaptörvényben rögzítjük.

Az anyák minden felnevelt gyermeke öt év munkaidőnek felel meg.

A gyermeküket egyedül nevelő apák minden felnevelt gyermeke három munkában eltöltött évnek számít.

A Szakrális Magyarország felségterületén a munkavállalók számára a heti kötelező munkaidőt 30 órában maximalizáljuk.

A dolgozó emberek rekreációja és a családra fordítható ideje, kiemelt társadalmi cél.

MEZŐGAZDASÁG – ÉLELMISZERTERMELÉS – VÍZGAZDÁLKODÁS

1.

A, Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország határozottan elkötelezett a természetes termelési módszerek mellett. Az Élet Szentségének tisztelete okán tiltjuk az iparszerű nagyüzemi monokultúrás termelést, és a természetes Életharmóniához illeszkedő termelési, termesztési módszereket tartjuk elfogadhatónak.

B, Nem engedjük meg a termőföldek kizsigerelését, műtrágyázását és vegyszerezését.

C, Az élelmiszer termelést endemikus, őshonos, az éghajlatnak megfelelő és nemesített, de nem génmódosított fajtákkal szabad megoldani.

D, Táplálkozásra alkalmas élelmiszerről akkor beszélhetünk, ha nem tartalmaz természetellenes vagy toxikus vegyi anyagokat, és magas a vitamin, ásványi anyag stb…beltartalmi értéke. Minden más esetben élelmiszert helyettesítő anyagról van szó, és államunkban ilyen termékek nem hozhatóak forgalomba, ingyenesen sem adományozhatóak, megsemmisítendőek.

2.

A, Az állattartásban az állatokat sanyargató, életükbe indokolatlanul és durván beavatkozó, természetes szükségleteiket megtagadó nagyüzemi állattartást elfogadhatatlannak, emberre, állatra egyaránt károsnak tekintjük, ezért tiltjuk.

B, A haszonállatok, háziállatok, vadállatok csonkítása, billogozása, chipelése, indokolatlan invazív eljárások tűrésére kötelezésük, természetellenes életre, viselkedésre késztetésük Természet és Élet elleni bűncselekmény, és e szerint büntetendő.

C, A vadállatok erdei és egyéb természeti élőhelyei háborítatlanul tiszteletben tartandóak és lehetőség szerint növelendőek.

D, Az állatoknak joguk van megvédeni saját területüket, saját háborítatlanságukat.

Vadállatokat nem lehet azért elpusztítani, mert családjuk vagy saját testi épségük védelmezése folytán támadólag léptek fel az emberrel szemben.

E, Az embernek csak a saját emberi társadalmában lehetnek szabályozott jogai, amelyeket más élőlényekre és a természetre nem vonatkoztathat.

Az embereknek tudomásul kell venniük, hogy a Természetben, a vadonban csak Természet Isten Anya Törvényei érvényesülnek.

F, Védjük, óvjuk a természeti értékeket, a biodiverzitást, a vad- és halállományt.

3.

A, Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország határozottan elkötelezett az erdők és a fák védelme mellett.

Államunkban nem lehet kivágni az ötven évesnél idősebb és/vagy a száz cm körméretnél vastagabb törzsű fákat.

Erdeink, út menti fáink megóvása, ősfáink kiemelt védelmet és figyelmet élveznek. Indokolatlan, gazdasági célú kivágásuk Élet elleni bűncselekménynek számít.

B, A terebélyes ős-fák az ingatlankataszterbe bejegyzésre kerülnek, és az ingatlanok értékét növelik, a települések élhetőségi indexét emelik.

4.

A, Kijelentjük és valljuk, hogy minden élőlény Istentől származó eredendő alapjoga – az embert is beleértve – a tiszta, egészséges levegőhöz, vízhez és a napfényhez, valamint az egészséges táplálékhoz jutás.

B, Fentiek értelmében államunk elkötelezett a természeti értékek megóvásában és háborítatlansághoz való joguk biztosításában.

C, A felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának és mennyiségének megtartása kiemelt feladatunk.

D, A vízelvezető csatornák és víztározók építése, fenntartása mindenkor államilag kiemelt feladat.

MÉDIA ÉS KULTÚRA

1.

Államunk elkötelezett a magyar jellegzetességű európai magaskultúra megtartásában, fejlesztésében és átadásában. Ezért társadalmunk mindenkori szellemi-lelki épülése érdekében a Szakrális Tanács és a Média Tanács szigorú ellenőrzés alatt tartja a médiát és a kulturális értékeink, hagyatékaink továbbadására és fejlesztésére szolgáló összes platformot.

2.

A Szakrális Magyarország felségterületén nem tűrhető a magas művészetek és magas kultúra bármely ágazatát devalválni igyekvő törekvés.

A lakosság, különösen az ifjúság számára a deviáns, romboló és züllesztő mintákat és rossz példát közvetítő szereplők, médiumok társadalom elleni bűncselekményt követnek el, és annak büntetőtételével büntetendők.

3.

A, A közmédia ingyenesen ad teret minden építőjellegű társadalmi kezdeményezés nyilvánosságra hozatalához.

B, A közmédia a mindenkori választások, válogatások és népszavazások elsődleges felülete.

C, A közmédia a tehetségek felkutatásának és felkarolásának elsődleges fóruma.

4.

Államunk felségterületén a médiumok lehetnek magántulajdonban is, de mindenkori tulajdonosainak adatai köz-nyilvánosak, és személy szerint felelnek a platformjaikon nyilvánosságra hozott adatok valódiságáért, és személy szerint kártérítésre is kötelezhetőek, teljes vagyonuk vagy személyi szabadságuk erejéig.

5.

A, A Szakrális Magyarország felségterületén egyetlen médium sem adhat teret rossz indulatú, karakterromboló tevékenységnek, az emberek megfélemlítésének, riogatásának, alaptalan hírek terjesztésének.

B, A médiában a hírhamisítást és a rémhírterjesztést súlyosan büntetjük.

C, A televíziós, internetes és rádiós műsorszórók napi két alkalommal egy-egy blokkban az Alaptörvényben rögzített időszakokban és módokon közvetíthetnek reklámokat.

D, Televíziós, internetes, rádiós műsorokat, adásokat, filmeket, írásokat nem lehet reklámokkal még beágyazottan sem megszakítani.

E, Tilos olyan reklámokat sugározni, amelyek az emberek hamis énképének kialakulását segíthetik elő.

Tilos gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, fegyvert, dohányt, alkoholt, drogot és egyéb bármilyen, az emberek félelemérzetét felkeltő, uszító, közbotrányt okozó, közerkölcsbe ütköző a társadalom tagjaira és életére nézve káros hatást kifejtő szellemi alkotást vagy terméket és szolgáltatásokat reklámozni.

A médiumoknak az objektív hírközlést és Nemzetünk szellemi-erkölcsi, esztétikai érzékének fejlesztését kell  szolgálniuk. Amennyiben e kötelezettségének valamelyik médium nem felel meg, működését korlátozzuk vagy megtiltjuk.

III. RÉSZ

ZÁRSZÓ

Társadalmunknak Istentől származó joga és kötelessége mindenkor olyan törvényt és szabályokat alkotni, amelyek az emberi együttélést a Természettel összhangba hozzák, hogy meggátoljanak minden, a társadalmunkra és a Természetre káros és destruktív folyamatot.

Az emberi társadalom minden egyes tagja, minden ember a saját szintjén, a saját élete minőségével és tetteivel felelős a társadalom boldogulásáért és kollektív jóllétéért.

Amely társadalomban az egyének nem érzik ezt a felelősségüket, automatikusan romlásra ítélik magukat.

Éppen ezért társadalmunk minden jó szándékú tagjának éberen kell ügyelnie azokra, akik a paradicsomi állapotok helyett poklot hoznának a Földre!

Minden szervezetnek és szerveződésnek kell lennie eszmei vezérfonalának, szellemi és fizikai vezetésének.

A mi szellemi vezérfonalunk Természet Isten Anya természetes józan, tiszta szelleme.

Fizikai vezetőink, útmutatóink: áldott Magyar- Királynőink, Királyaink és Bölcseink, akik az Egyetemes Életet és az EMBEREK boldogságát vigyázzák.

Mi MAGYAR EMBEREKKÉNT magyar értékrenddel tudjuk, hogy felelősek vagyunk magunkért és másokért, ezért igyekeztünk bölcsen és jó szándékkal olyan eredendő és megfellebbezhetetlen értékeken nyugvó alkotmányos szabályokat megfogalmazni, amelyek az idők hosszú sorára biztosítják a Magyar Nemzet számára a békés, boldog, gyarapodó jövőt.

 Nagyboldogasszonyunk áldását kérjük Alkotmányunkra!